Századok – 2021
2021 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Katrin Keller – Martin Scheutz (Hrsg.): Die Habsburgermonarchie und der Dreißigjährige Krieg (Kenyeres István)
TÖRTÉNETI IRODALOM figyelembe venni, melyre a forrásokban szereplő, ezek nagyságára utaló korabeli becslésekből, szóhasználatból következtet. A kötet ötödik, legnagyobb terjedelmű egysége egy csaknem háromszáz oldalas „gyűjtemény” az árvizekhez kapcsolódó középkori dokumentumokból. Ebben az összeállításban, illetve a vizsgálatban is kizárólag az eredeti forrásokban előforduló, 1001 és 1500 közé datálható természetes árvizekről szóló dokumentációk szerepelnek. A függelékben is megtalálható 334 írott forrást felhasználva Kiss Andrea a lehető legalaposabb elemzésre törekszik: kitér a környezeti körülményekre, a keltezés kérdéseire, arra, hogy az áradások milyen évszakban történtek és milyen kiterjedést értek el. Az esettanulmányok kidolgozásához használt eszköztár igen széles skálán mozog: a konkrét források értékeléséhez Kiss alapvetően a bőséges hazai és nemzetközi szakirodalom történeti, környezettörténeti, néprajzi és történeti földrajzi irodalmára és módszertanára támaszkodik. Ez utóbbi a 17-19. századi térképanyag felhasználásával együtt lehetővé tette számos bizonytalan földrajzi név azonosítását és a korabeli természeti viszonyok rekonstruálását is. Az utolsó nagy fejezet az egész köteten átívelő, igényes és szerteágazó kutatói szemlélet betetőzése, mely a Kárpát-medence középkori áradásaival kapcsolatosan kirajzolódó tendenciákat és következtetéseket foglalja egybe. A forrásanyag feldolgozásával számos összegző táblázat és diagram született, melyek nagyban elősegítik az események rendszerezését és a fontos következtetések megfogalmazását. A kutatás egyik kiemelendő erénye, hogy az árvizek gyakorisága, a régészeti adatok és üledékminták alapján több késő középkori árvízi csúcsperiódust is sikerült azonosítani. (591-596.) A szerző olyan jelentős összefüggésekre is rámutat, melyek alapján az áradások a korabeli időjárási és hőmérsékleti változások indikátoraiként is értelmezhetők. (640-662.) A vizsgálat eredményeként a középkori hidrológiai jelenségek (például a megnövekedett csapadékmennyiség hatásai), az ember és az áradások kapcsolata, a társadalmi-gazdasági következmények, a korszakban megfigyelhető, áradásokban gazdag és szegény periódusok mind számszerűsíthetővé és értékelhetővé váltak. Kiss Andrea kötete tehát mérföldkőnek számít a középkori Magyar Királyságra vonatkozó környezettörténeti kutatások terén. A feldolgozott forrásadatok, illetve a releváns régészeti és természettudományos ismeretek szintetizálásával olyan hiánypótló összefoglaló született, mely egységbe foglalja a Kárpát-medence rövid, közép- és hosszú távon bekövetkezett éghajlati változásait, valamint azok környezeti-társadalmi-gazdasági hatásait. Az angol nyelven megjelent monográfia a hazai mellett minden bizonnyal a nemzetközi tudományosságban is elfoglalja majd méltó helyét. Majláthné Sípos Csilla DIE HABSBURGERMONARCHIE UND DER DREISSIGJÄHRIGE KRIEG Hrsg. Katrin Keller - Martin Scheutz (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Bd. 73.) Böhlau, Wien 2020. 451 oldal Németországban a harmincéves háború 400. évfordulója meghatározó kulturális-tudományos esemény volt, számos szakmai és ismeretterjesztő publikáció, szépirodalmi munka látott napvilágot, kiállítások, konferenciák sorának központi témája volt. A kora újkor első valóban kontinentális és hosszú háborúja igazi mérföldkőnek számít Európa és a Német-római Biro1335 SZÁZADOK 155. (2021) 6. SZÁM
