Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Csernus-Lukács Szilveszter: Nyelvpolitika és anyanyelvi megoszlás Bács-Bodrog vármegyében 1862-ben
CSERNUS-LUKÁCS SZILVESZTER A 74 vármegyei települést lakó német közösség 79,67%-a élt német vagy egyebek mellett német divatozó nyelvű településen,48 9,18%-a magyar, 7,05%-a szerb, 3,09%-a „dalmata” és elenyésző része rutén, illetve szlovák divatozó nyelvű községben. A közösség 84,52%-a élt német (kizárólagosan vagy egyéb nyelv mellett) ügykezelési nyelvű községben,49 a három városi törvényhatósággal együtt számolva viszont már csak 80,87%-uk.50 48 A német divatozó nyelvű községek németjeinek 97,19%-a mondhatta el magáról, hogy településén kizárólagosan a német divatozik, maradékuk esetében a szerb, illetve a magyar és „dalmata” mellett divatozott. 49 9,4%-uk kizárólagos magyar, 2,44%-uk kizárólagos szerb és 2,35%-uk kizárólagos „dalmata” ügykezelési nyelvű községben lakott, míg alig több mint 1% élt szerb-szlovák, csak szlovák, illetve magyar-szerb ügykezelési nyelvű községben. 50 Ezek a városok német ügykezelési nyelv hiányában értelemszerűen csak a számukra idegen ügykezelési nyelvű településen lakó németek arányát növelték 19,13%-ra Bács-Bodrogban: így a németek 9,4%, illetve 11,14%-a kizárólagos magyar, 2,44%, illetve 4,51%-a kizárólagos szerb, 2,35%-a kizárólagos „dalmata”, elenyésző részük pedig szlovák, szerb-szlovák, magyar-szerb vagy szlovák ügykezelési nyelvű településen élt a vármegyében, illetve a három szabad királyi városban. 51 Az itt élők 82,23%-a kizárólag szerb nyelvet használó, míg maradékuk magyar és szerb divatozó nyelvű község lakosa volt. 52 A vármegyei szerbek 15,43%-a kizárólagos magyar, 6,37%-a kizárólagos német, míg elenyésző számuk kizárólagos szlovák vagy „dalmata”, illetve német-„dalmata” és magyar-német-„dalmata” ügykezelési nyelvű településen élt. 53 16,44%-uk, illetve 15,39%-uk viszont kizárólagos magyar, 6,37%-uk, illetve 4,89% kizárólagos német, elenyésző részük pedig kizárólagos „dalmata”, német-„dalmata” és magyar-német-„dalmata” ügykezelési nyelvű településen élt Bács-Bodrog szűkebb, illetve tágabb értelemben vett területén. 54 79,27%-uk kizárólagosan „dalmata” divatozó nyelvű község lakosa volt, míg 8,87%-uk magyar és „dalmata”, 11,86%-uk pedig magyar-német-„dalmata” divatozó nyelvű településen élt. 55 1 6,89%-uk kizárólagos magyar, 15,62%-uk magyar-német, 8,08%-uk, német, míg 2,05%-uk szerb ügykezelési nyelvű községben lakott. A vármegye 52 települését lakó szerbeknek már csak háromnegyede mondhatta el magáról, hogy szerb (vagy többek között szerb) divatozó nyelvű közegben él,51 míg 15,6%-a élt magyar, 6,44%-a német és jelentéktelen része szlovák vagy „dalmata” divatozó nyelvű községben. Emellett 76,2%-uk élt szerb ügykezelési nyelvű településen, 23,8%-uk idegen, zömmel magyar nyelvűben.52 A szabad királyi városok ilyen értelemben javítottak az arányon: a szerbek 78,97%-a élt szerb ügykezelési nyelvű településen, köztük Zomborban és Újvidéken.53 A vármegyében a „dalmatáknak” 62,4%-a használhatta anyanyelvét divatozó nyelvként is,54 18,61%-uk német, 12,47%-uk magyar és 6,5%-uk szerb divatozó nyelvű település lakosa volt. Bács-Bodrog bunyevác kisebbsége a vármegye 23 községe és a három szabad királyi város között oszlott meg. A járások és Baja „dalmatái” az összes nemzetiség közül a legkisebb arányban, 56,46%-ban éltek anyanyelvűknek megfelelő ügykezelési nyelvű községben.55 A magyar ügykezelési nyelvű Szabadka jelentős számú „dalmata” lakossága azonban még jobban 1297
