Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Csernus-Lukács Szilveszter: Nyelvpolitika és anyanyelvi megoszlás Bács-Bodrog vármegyében 1862-ben
NYELVPOLITIKA ÉS ANYANYELVI MEGOSZLÁS BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN 1862-BEN eltolta ezeket az arányokat: a szabad királyi városokat is számítva ugyanis a bunyevácoknak csupán 38,84%-a élt „dalmata” ügykezelési nyelvű településen.56 56 Többségük (16,89%, illetve 50,23%) lakóhelye a belső ügykezelésben kizárólag magyart használt, 9,16%, illetve 4,41%-uk magyart és németet, míg 2%-uk szerbet a vármegye, valamint Bács-Bodrog tágan vett területén. 57 9,53%-uk kizárólagos szerb, 2,37%-uk szerb-német és maradékuk kizárólagosan „dalmata” ügykezelési nyelvű településen lakott. 58 Maradékuk kizárólagosan „dalmata” (3,81%), kizárólagosan szerb (3,27%) vagy kizárólagosan szlovák (1,45%), kevesebb mint 2%-uk pedig szerb-,,dalmata”, szerb-szlovák és kizárólagosan rutén ügykezelési nyelvű települést lakott. 59 3,27%, illetve 10,44%-uk kizárólagos szerb, 3,82%-uk kizárólagos „dalmata”, 1,73%-uk szerb„dalmata” (szinte csak Zomborban), alig 1-1%-uk szlovák, szerb-szlovák és rutén ügykezelési nyelvű településen élt a vármegye szűkebben, illetve tágabban vett területén. 60 A szintén rutén többségű Kucorán, ahol népességük egyharmada lakott, magyar és német ügykezelési nyelv volt alkalmazásban, míg a rutének 3,48%-át tömörítő Overbászon magyar, német és szerb. A vármegye 13 községét lakó szlovákok 67,9%-a volt szlovák, 31,5%-a szerb, míg jelentéktelen része „dalmata” divatozó nyelvű község lakosa. Az ügykezelési nyelv tekintetésében a magyar és a zsidó után a legjobb helyzetben lévő kisebbség a szlovák volt: 87,52%-uk élt a 6 kizárólagosan szlovák vagy szlovák és egyéb ügykezelési nyelvű községben.57 A vármegye szinte összes, 104 települését lakó zsidók esetében (10 933 fő, a vármegyei lakosság 2,52%-a) 83,89%-ukról mondható el, hogy olyan községben élt, ahol a német és/vagy a magyar nyelv is divatozott, 7,64%-uk szerb, 5,54%-uk „dalmata”, míg 1,92%-uk szlovák és elenyésző részük rutén divatozó nyelvű település lakosa volt. 90%-uk magyar és/vagy német ügykezelési nyelvű településen élt.58 A szabad királyi városok rontottak a zsidókat illető nyelvi arányon: a tágan vett vármegye 12 041-es (2,19%) zsidó lakosságának 81,78%-a élt magyar és/vagy német ügykezelési nyelvű településen.59 A rutén népesség kiugróan magas aránya, 96,52%-a használhatta anyanyelvét a hétköznapokban, maradékuk szerb divatozó nyelvű település lakosa volt. A vármegye legkisebb közösségét alkotó rutének a „dalmatáknál” csak kevéssel kedvezőbb arányban laktak a 3 olyan településen, amely használta nyelvüket ügykezelési nyelvként; egyetlen község, a ruténok 62,03%-ának otthont adó Keresztur használta azt kizárólagosan.60 Helyi domináns nyelvi közösségek Arra, hogy eldöntsük, mekkora lakosságarányt „kellett” egy nemzetiségnek elérnie ahhoz, hogy anyanyelve községi ügykezelési legyen, a települések egyenkénti vizsgálata adhat választ. Terjedelmi korlátok miatt ezt nem végezhetjük itt el, de rendszerszerű következtetések levonásával szemléltethetjük a községi kisebbségek 1298
