Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Csernus-Lukács Szilveszter: Nyelvpolitika és anyanyelvi megoszlás Bács-Bodrog vármegyében 1862-ben
NYELVPOLITIKA ÉS ANYANYELVI MEGOSZLÁS BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN 1862-BEN 86,46%-a volt német, 5,2%-a szerb, 4,24%-a magyar, 3,18%-a „dalmata” és 1,89%-a zsidó. 22 községben divatozott a vármegye harmadik legelterjedtebb nyelve, a szerb. A járások lakosságának 16,6%-a élt ilyen településeken, kiknek 65,28%-a volt szerb, 8,97%-a magyar, 12,88%-a német, 3,1%-a „dalmata”, 8,41%-a szlovák, elenyésző része rutén és 1%-a zsidó. A szerb 13 abszolút szerb (köztük Újvidék) és 1 abszolút „dalmata” többségű község ügykezelési nyelve volt kizárólagosan, melyek lakossága Bács-Bodrog összlakosságának 10,51%-át tette ki. Ehhez a néptömeghez 69,93%-nyi szerb, 11,08%-nyi magyar, 10,78%-nyi német, 3,15%-nyi szlovák, 2,88%-nyi „dalmata” és 2,17%-nyi zsidó tartozott.43 43 A városi törvényhatóságokat hozzászámítva a térség lakosainak 10,51%-a élt szerb ügykezelési nyelvű településen, a szerbek aránya így az érintett települések összlakosságán belül már csak 69,93% volt a 11,08% magyar, 10,78% német, 2,88% „dalmata”, 3,15% szlovák és 2,17% zsidó lakos mellett. 44 Az ügykezelési nyelvként kizárólagosan „dalmatát” használó települések lakosainak aránya azonban a szabad királyi városok figyelembevételével 3,29%-ra csökken. Nyolc község, a vármegye lakosságának 5,57%-a használta a „dalmata"divatozó nyelvet kizárólagosan. Ezen községek lakosságának 70,1%-a volt „dalmata”, 10,2%-a magyar, 16,8%-a német, elhanyagolható számban szerb és szlovák, illetve 2,2%-a zsidó. Kizárólagos ügykezelési nyelve már csak a 6 abszolút „dalmata” többségű községnek volt, ahol a térség lakosságának 3,29%-a élt. A községcsoportot 70,35%-ban „dalmaták”, 17,19%-ban német, 9,25%-ban magyar, 2,64%-ban zsidó, 1,4%-ban szerb és elhanyagolható mennyiségben szlovák népesség lakta.44 A vármegye lakosságának 3,51%-át tömörítő 4 községében divatozott kizárólagosan a szlovák nyelv; az ott élők 85,77%-a volt szlovák, 8,05%-a magyar, 4,47%-a szerb, jelentéktelen számú német mellett, és 1,28%-a izraelita. 3 abszolút szlovák többségű településen volt csak szlovák az ügykezelés nyelve, ez a vármegye lakosságának 2,3%-át fedte le, 92,6%-os szlovák, 5,5%-os szerb, 1,28%-os zsidó lakossággal, elhanyagolható német kisebbség mellett. A korabeli statisztikákban sokszor „orosz”-ként jelölt rutén nemzetiség két községében, Kucorán (szerbül Kucura, ma Szerbia) és Keresztúron (ma Bácskeresztúr, szerbül Ruski Krstur, ma Szerbia) divatozott, amelyek a vármegye lakossága egy ötvenedének adtak otthont. Az ott élők 76,28%-a volt rutén, rajtuk kívül más szláv népesség nem élt a két községben: további 8,31%-a volt magyar, 14,31%-a német és 1,1%-a zsidó. Rutén ügykezelési nyelve csak a törvényhatóság lakosságának alig 1%-át kitevő Keresztúrnak volt, amely 96,63%-os rutén többséggel rendelkezett, 2,82%-os magyar és elhanyagolható zsidó kisebbségek mellett. A vármegye lakosságának csaknem egyhuszadát tömörítő 3 községben divatozott a magyar és a szerb nyelv egymás mellett. Ezen községeknek 52,6%-a volt magyar, 44,4%-a szerb anyanyelvű és 3%-a zsidó. A nyelvpár további 4 község 1294
