Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Csernus-Lukács Szilveszter: Nyelvpolitika és anyanyelvi megoszlás Bács-Bodrog vármegyében 1862-ben
CSERNUS-LUKÁCS SZILVESZTER A nyelvek elterjedése anyanyelvként, divatozó és ügykezelési nyelvként Bács-Bodrog hat nyelvének elterjedését fentebb népcsoportonként (anyanyelvi csoportonként) szemléltettem. A felmérések alapján a nemzetiségi megoszlásnál kevésbé tarka képet mutatott a divatozó nyelvek elterjedése, melyek nyelvhasználati-nyelvismereti szempontból mintegy homogenizálták egy-egy község lakosságát - ha nem is minden lakos ismerte azt. A vármegye 110 községéből 103-nak egy divatozó nyelve volt, 7 település esetében jelentettek egynél több divatozó nyelvet a felmérések készítői:41 öt község esetében kettő, Bikityen (ma Bácsbokod) és Felsőszentivánon három divatozó nyelvvel számolhatunk. A térség ügykezelési nyelveinek összegzését lentebb végzem el, a lakosság politikai érdekérvényesítő erejének elemzése során. 41 A szabad királyi városok, valamint Baja és a puszták esetében a statisztika nem tért ki a divatozó nyelvre, a három anyanyelvi tekintetben teljesen homogén lakosságú pusztát illetően ugyanakkor vélelmezhetjük a divatozó nyelvet. A divatozó nyelveket illető %-os számítás alapjául így a vármegyét Baja nélkül számolom. 42 Az ügykezelési nyelvek terén a magyar és a délszláv nyelvek esetén a számítást a szabad királyi városokkal és Bajával kiegészülve célszerű végezni, ahol a városi hatóság az említett nyelveket használta, vagy törekedett annak használatára. A német ügykezelési nyelv nem merült fel egyik város önkormányzatában sem, így annak csak a községek terén van relevanciája, hogy megállapítsuk, azok hány %-a használta azt ügykezelési nyelvként. A vármegye lakosságának 35,5%-a a 30 kizárólag magyar „túlnyomólag divatozó nyelvű” községben élt. Ezen településcsoport lakosságának 78,77%-a volt magyar, 2,93%-a zsidó, további 7,84%-a német, 7,68%-a szerb és 2,77%-a „dalmata”. A magyar volt az ügykezelési nyelvek terén is a legelterjedtebb: a vármegye lakosságának 40,33%-át tömörítő 35 községe (29 abszolút, 1 relatív magyar, 2 relatív „dalmata”, 2 relatív és egy abszolút német többségű), a tágan vett Bács- Bodrog 43,98%-a magyar ügykezelési nyelvű település lakosa volt.42 A magyar ügykezelési nyelvű községek lakosságának 77,16%-a volt magyar, 7,7%-a német, 6,89%-a szerb és 4,9%-a „dalmata” volt, míg 3,35%-a zsidó a vármegyében, míg a városi törvényhatóságokkal együtt számolva 69,57%-a magyar, 3,67%-a német, 6,32%-a szerb, 15,23%-a volt „dalmata”, 2,52%-a zsidó a csak magyar ügykezelési nyelvű településeknek. A járások második legelterjedtebb nyelve a divatozó nyelvek tekintetében is a német volt; bár szám szerint e nyelv divatozott a legtöbb (37) községben, azok lakossága a járásokban élőknek „csak” a 28,35%-át tömörítette. Az itt élő népesség 82,85%-a volt német, 5,88%-a magyar, 3,97%-a szerb, 5,19%-a „dalmata” és 2,11%-a zsidó. A német volt a második leggyakrabban használt ügykezelési nyelv is: 30 abszolút és 1 relatív német többségű község használta azt kizárólagosan. Ez a járások összlakosságának több mint egyötödét érintette. Ezen lakosság 1293
