Századok – 2021
2021 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Csernus-Lukács Szilveszter: Nyelvpolitika és anyanyelvi megoszlás Bács-Bodrog vármegyében 1862-ben
NYELVPOLITIKA ÉS ANYANYELVI MEGOSZLÁS BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN 1862-BEN statisztika alkalmas arra, hogy ezt a „demográfiai űrt” Bács-Bodrogot illetően kitöltse, és időben tágabb visszatekintést, összehasonlítási alapot nyújtson. A törvényhatóság területét 5 járás 110 községe és Baja rendezett tanácsú város, együttesen 111 település alkotta. A három szabad királyi város, Újvidék, Zombor és Szabadka népességszámban összevéve mintegy a legnépesebb, Tiszai járással ért fel. Amint a 2. táblázatból kitűnik, a vármegyében relatív többséget alkotott a magyar „elem”, melyet a szabad királyi városokkal együtt számítva is megőrzött. A legnépesebb kisebbség a vizsgált területeken a német volt, amelyet a szerb nemzetiség) követett, míg a római katolikus délszlávok, a szlovákok, zsidók és rutének együttvéve a vármegye kevesebb mint egyötödét, a tágan vett Bács-Bodrognak (a szabad királyi városok népességével együtt számítva) pedig éppen egyötödét tették ki. Megállapítható emellett, hogy a tágan vett Bács-Bodrog lakosságának kicsivel kevesebb mint egynegyede élt városban; a szerb népesség aránya ehhez hasonló volt, a magyarok alig harmada, míg a „dalmatáknak” több mint fele volt városi lakos. A német, szlovák, zsidó és rutén lakosság zömmel falvakban élt. Emellett a vármegye 111 településéből 37 volt abszolút, míg 5 relatív német, 32 abszolút s 1 relatív magyar, 16 abszolút szerb, 10 abszolút és 2 relatív „dalmata”, 6 abszolút szlovák és 2 abszolút rutén többségű. A szabad királyi városok révén ez egy abszolút és egy relatív szerb többségű településsel egészült ki.40 2. táblázat Milyen nemzetiségű volt, illetve milyen nyelveken beszélt Bács-Bodrog? A vármegye (városaival és anélkül) népességének összesített kimutatása Az öt járás (110 község) A vármegye (111 község Bajával együtt) A tágan vett Bács-Bodrog (a vármegye, Szabadka, Zombor, Újvidék) Összlakosság 431 448 451 228 550 148 Magyarok 155563 (36,06°%) 168878(37,51%) 201 043 (36,54°%) Németek 130 864 (30,33%) 132 409 (29,34%) 138 391 (25,16%) Szerbek 75 438 (17,48%) 76 208 (16,89%) 99 319 (18,05%) „Dalmaták” 34 082 (7,9%) 36 792 (8,15%) 73 346 (13,33%) Szlovákok 19 116 (4,43%) 19 116 (4,24%) 19 116 (3,47%) Zsidók 9 493 (2,2%) 10 933 (2,42%) 12 041 (2,19%) Rutének 6 892 (1,6%) 6 892 (1,53%) 6 892 (1,25%) 40 Szabadkán a felmérés szerint egyik csoport sem alkotott többséget a kimutatásban szereplő számtani egyenlőség miatt. Az 1862-es statisztika Szabadkát illetően minden bizonnyal becslésre hagyatkozott, amit az összlakosság tízezresre kerekített száma (60 000), a magyar és a „dalmata” lakosság egyenlősége, valamint a városban mai napig jelen lévő tradicionális zsidó közösség kimutatásbeli hiánya mutat. Az 1863-ban kiadott országos helységnévtár 54 774 fős, míg az 1869-es eszmei időpontú népszámlálás 56 323 fős összlakosságot mutatott ki, emellett ez utóbbi szerint 1331 fős zsidó lakossággal rendelkezett a város. Emich G.: B.-R.-A.-P. i. m. 724.; A Magyar Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Pest 1871. (https:// bit.ly/3nK7oSK, letöltés 2020. aug. 5.) (a továbbiakban: Cenzus 1887) 56. 1292
