Századok – 2021
2021 / 6. szám - HÁZASSÁGPOLITIKA, HONOR, HADJÁRATOK – TANULMÁNYOK AZ ANJOU-KORRÓL - Tringli István: A királyi birtok védelme az Anjou-korban
A KIRÁLYI BIRTOKVÉDELME AZ ANJOU-KORBAN amely elé a király nevében kelt, valójában a királyi különös jegyző által elrendelt, legtöbb idézést bocsájtották ki.63 Az idézett jogi normát, hogy honor birtokost nem lehet az ország bírái elé idézni, úgy játszották ki a panaszosok, hogy nem magát a birtokost, hanem alárendeltjét, rendszerint alvárnagyát idéztették meg. 63 KumorovitzB.: Osztályok, címek, rangoki. m. 296. 8. jegyz. 64 1400: ZsO II. 377. sz.; 1407: A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198— 1526. II. Szerk. Thallóczy Lajos - Áldásy Antal. Bp. 1907. 48-49.; 1408: ZsO II. 6325. sz.; 1435: DL 25945; 1441: Oklevéltár aTomaj nemzetségbeli losonczi Bánfíy család történetéhez I-II. Szerk. Varjú Elemér - Iványi Béla. Bp. 1908-1928. (a továbbiakban: Bánfíy okit.) I. 638-639. 65 1400: ZsO II. 377. sz. 66 1399: ZsO I. 6015., 6207. sz. A sebesi alvárnagy és a dési sótisztek közti ügy elintézése 1441-ben szintén a helyi legmagasabb rangú báróra, a vajdára lett bízva. Bánfíy okit. I. 638-641. 67 Titkos pecsétes a Gönc városa, valamint a földiek és bikaliak ügyében kelt oklevél. Ez utóbbit a Zsigmond-kori oklevéltárban tévesen nevezték gyűrűs pecséttel megerősítettnek. DL 30145. és 87572. A tordai hatalmaskodás miatt kelt oklevél megpecsételésekor, ami Kolozsváron történt, azonban a nagypecsét előlapját használták. DL 30142. Az 1370-es években eltűnt a királyi különös jegyző, megalakult a harmadik kúriai bíróság, majd a Zsigmond-kor elején megfogyatkoztak a honor birtokok, az ezekkel kapcsolatos hatalmaskodások elsimítása azonban nagy vonalakban változatlan maradt. Ezután a titkos kancelláriában nyújtották be a panaszokat, a parancslevelek pedig ott keletkeztek, és többnyire a titkos pecsét került rájuk.64 Uj elem volt, hogy egy vagy több bárót bíztak meg azzal a feladattal, hogy az ügyet simítsa el a két fél között. A szepesi alvárnagyok és a Körtvélyesiek közti viszályt pélául a honor birtokos szepesi várnagyra vagy a nádorra bízták volna.65 Ez a módszer akkor is előfordult, ha két magánbirtokos közti ügyben adott ki az uralkodó elégtételadásra felszólító parancsot.66 A titkos kancelláriában keltek azok az oklevelek is, amelyeket a királyi parasztok és a királyi városok ügyében írtak, és többnyire azokra is a titkos pecsétet nyomták.67 Nevezhetjük ezt az elintézési módszert közigazgatásinak vagy 18-19. századi szóval politikainak, valójában azonban jogi eljárás volt, csak éppen nem a per adott keretet neki, hanem a király akarata. A per egyébként sem volt teljesen kizárva az elintézésből, csak nem azonnal, hanem az ügy későbbi szakaszában kerülhetett rá sor. Mint a hatalmaskodási ügyek eddig megismert összes elsimítási módszerének, ennek is az egyezség elérése volt a célja. A hatalmas tett abbahagyása és az elégtételadás az egyezség legfontosabb részei voltak, márpedig a királyi parancsok erről szóltak. Hiába volt azonban a szigorú királyi parancs, sem a honor birtokosok, sem pedig beosztottjaik nem hajoltak meg mindig előtte. A kancellária különös jegyzője vagy később a titkos kancellária alkalmazottja nem folytatott vizsgálatot a panasz jogosságáról, csupán kiállította a királyi parancslevelet. Hogy a panasz megalapozott volt-e, azt a királyi udvarban nem tudhatták. Sem a királynak, sem a 1228
