Századok – 2021

2021 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Galambos István – Horváth Gergely Krisztián (szerk.): Magyar dúlás. Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról (Hajdu Edit)

TÖRTÉNETI IRODALOM rávilágít, hogy az 1959-1960-ban megvalósított kollektivizálási kampányokba már a civil világot is bevonták, kitér a kollektivizálással járó terrorintézkedések módszereire és formáira, valamint a vidéki társadalom válaszreakcióira is. Ezek tárháza ugyan igencsak korlátozott volt, mivel a hatalommal szembeni nyílt megmozdulás kemény megtorlással járt. Balogh Dorottya (MNL Békés Megyei Levéltára) a Békés megyei gyapottermesztés történetét taglaló gazdaságtörténeti tanulmányán keresztül a Rákosi-korszak abszurd agrár­politikai jellemvonásait mutatja be, melyek szigorúan követték a szovjet mintát, erőszakot és termeléskényszert alkalmazva az irreális célok eléréséért, a politikai akaratot a gazdasági észszerűség fölé helyezve. A szerző rávilágít, hogy bár a gyapot termesztéséhez szükséges opti­mális feltételek nem voltak adottak Magyarországon, a komoly szankciók, valamint a súlyos kényszerintézkedések révén a politikai vezetés mégis érvényesítette akaratát és teljesíttette az elvárt mutatókat. Galambos István (Nemzeti Emlékezet Bizottsága [NEB]) tanulmányának témája Nagy Imre 1956. október 23-ai parlamenti beszéde és annak hatása. Nagy proklamálta a termelőszövet­kezetekből való kilépés lehetőségét, melynek következtében kilépési hullám indult meg — ezt egy nagycserkeszi téesztag (ifj. Pokoraczki János) példáján keresztül követhetjük nyomon. A szerző jól szemlélteti, hogy a parlamenti beszédben ígértek nem valósultak meg teljes mértékig, ugyanis a párt- és államapparátus vonakodott a kormányprogram teljesítésétől, mert túl megengedőnek tartotta azt. Galambos kutatásaiból megtudjuk azt is, hogy a meghirde­tett kormányprogram ellenére a belügyi szervek továbbra is bűncselekményként kezelték a termelőszövetkezetek feloszlatását, valamint a téeszből való kilépést. Csikós Gábor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont [BTK] - NEB Vidéktörténeti Kuta­tócsoport) tanulmánya a Jászság sorsfordító történéseit szemlélteti 1945 és 1956 között. Itt a jellegzetes helyi birtokstruktúra következtében már a 19-20. században sem volt jelen a nagy­birtok, ezért bonyolulttá vált a földreform véghezvitele. A földosztás során felmerült túlkapá­sok, visszaélések, valamint a földhöz jutottak elégedetlensége hűen tükrözi, hogy a kommunis­táknak jászsági népszerűségüket nem sikerült megalapozniuk a földosztással. A kollektivizálás megvalósításához a szovjet hatalom az erőszak és a kényszerítés számos módozatait használta úgy, hogy észrevehetően ne lehessen tetten érni, mivel a külvilág felé fontos volt az önkéntesség látszata. A paraszti válaszreakciók kapcsán megtudhatjuk, hogy főképp a passzív ellenállás mó­dozatai - különösen a rémhírek terjesztése - váltak gyakorivá a térségben, ám csekély számban nyílt ellenszegülések is előfordultak. Cseh Géza (MNL Szolnok Megyei Levéltára) tanulmányában Szolnok megye kollektivizá­lásának befejező szegmense tárul az olvasó elé. A térség az első kollektivizálási kampány alatt a téeszszervezés mintaterületének számított, ám már 1956-ra jelentős működési zavarokkal küszködött. Ennek következtében elkezdődött a megye téeszeinek a felbomlása. Megismerhet­jük a megmaradt téeszek megmentésére irányuló, a Kádár-kormány által kiadott jogszabályi törekvéseket, valamint az önkéntes gazdasági társulások átmeneti sikerességét. Az 1958 máso­dik felében kelt párthatározat értelmében ugyanakkor már kizárólag a termelőszövetkezeti cso­portosulás volt megengedett. A tanácsi és pártbizottsági alkalmazottakon kívül az üzemekből, gépállomásokról, iskolákból és a kultúra más területéről is jelöltek ki agitátorokat, akik kul­turáltabban igyekeztek meggyőzni az egyéni gazdákat. Mindazonáltal az erőszakos módszerek továbbra is a kollektivizálási kampány részét képezték. Rigó Róbert (Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kar) tanulmánya a Kiskunságban lejátszódó kényszerkollektivizálást mutatja be 1959-1960 fordulóján. Az egész országban itt volt a legalacsonyabb a nagybirtokok aránya, ami nagyban befolyásolta a térségben végbemenő földosztást és kollektivizálást. Az erre adott társadalmi reakciókat olvasva érzékelhető a hata­lom burkolt szándéka, hogy egyrészt tabusítsa a téeszesítés során elkövetett erőszakot, más­1128

Next

/
Thumbnails
Contents