Századok – 2021
2021 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Pritz Pál: 100 év. A trianoni Magyarország képes története (Grósz András)
TÖRTÉNETI IRODALOM életről szintén részletes leírásokat kapunk. Ezért is találhatók benne olyan források, amelyek nem a politikusok szemszögéből tükrözik az adott korszakok valóságát. így például szerepelnek benne Lesznai Anna monumentális regényének {Kezdetben volt a kert) részletei az első világháborús évekről (39.) vagy Kondor Béla erőteljes hatást keltő festményei (232.), amelyek közül az egyik {Forradalom) a kötet külső borítójára került. A műben és belső borítóján egyaránt olvasható (69.) Ady Endre költeménye {A ló kérdez), a helyét kereső Magyarországot és a korabeli urait kérdező népet szimbolizálva. A mű címében ugyan arra utal, hogy a Trianont követő évszázad az elemzés tárgya, ám ez természetesen nem jelenti azt, hogy az 1920-szal kezdődő, szigorúan vett száz esztendőről szólna a munka. A szerző már a dualista rendszer századfordulós éveit feszítő, ám a későbbi évtizedekben újra és újra felszínre törő kihívásokról is ír és az eseményeket a rendszerváltozásig tárgyalja. Bevallottan a lezárt korszakokra összpontosít, de következtetéseiben jóval túlmegy az 1989-1990-es időszakon. Az egyes fejezeteken, alfejezeteken belül miniesszék, valamint képi és írott dokumentumok (regények, tanulmányok, beszédek, versek stb.) részletei tagolják a szöveget. A fejezetek a korszakok időrendjében követik egymást, bár tematikus egységek is olvashatók a könyvben. így például az Epilógust közvetlenül megelőző zárófejezet Személyiség és történelem címmel a 20. századi magyar történelem tizenkét kiemelkedő politikusának munkásságát értékeli (273-279.), akik közül egyedül Bajcsy-Zsilinszky Endre nem viselt vezető állami tisztséget. A Monarchia összeomlása, a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság, valamint az ellenforradalom kibontakozása - benne Trianonnal - külön fejezetet kap, joggal, hiszen e nélkül a további időszakok sem lennének érthetők. A Horthy-korszak döntően négy fejezetre tagolva {A konzervatív-liberális Bethlen-korszak, A Gömbös-kormány, Darányitól Telekiig, Magyarországa második világháborúban) mintegy száz oldalon olvasható. Az 1945 utáni koalíciós kormányzás, a Rákosi-rendszer, az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Kádárrendszer és a rendszerváltozás ugyanakkor - igen szűkre szabottan - egy-egy fejezetet kap, az oldalszámokat tekintve szinte ugyanannyit, mint a Pritz Pál egyik fő kutatási területének számító két világháború közötti időszak. Az egyes korszakok leírásának hosszában megmutatkozó aránytalanságot a kötet terjedelmi korlátái is befolyásolhatták, valamint Pritz Pál kevésbé tartotta fontosnak, hogy az eseményekről időbeli hosszuk arányában írjon, lényegesebb volt számára, hogy narratívája egyértelműen és közérthetően megjelenjen művében. így markáns, esetenként az aktuális utalásoktól sem mentes véleménye és vitára ösztönző, de korántsem öncélú látásmódja is érvényesül az írásokban. A szerző a 20. századi Magyarország korszakait a demokratikus fejlődés szempontjából mutatja be, számítva azokra az olvasókra, „akiknek a demokratikus értéktételezés adja világlátásuk alapját”. (27.) Ezért is hangsúlyozza - mulasztásai és kudarcai ellenére - az 1918-as polgári demokratikus forradalom jelentőségét, az Erdei Ferenc által megfogalmazott kettős társadalmi struktúra meghaladásának fontosságát (65-66.) és a nép nemzetbe emelésének alapvetését. Ennek kapcsán is olyan, kevéssé ismert források kapnak helyet a műben, mint Jászi Oszkár 1947-es szabadkőműves páholybéli előadása a demokrácia erkölcsi feltételeiről (189-192.), vagy Szűcs Jenő 1988-as felszólalása a demokratikus kibontakozás lehetőségeiről és korlátáiról. (253—254.) Ez a szemlélet a könyv képeiben is hangsúlyosan megjelenik, így például Révész Imre a századforduló agrárszocialista mozgalmaira utaló Panem című festménye (15.) vagy a parasztság 1945 utáni helyzetét láttató Húsz óra című film egyik jelenete (204.) széles néptömegek reális helyzetét ábrázolja. Az alulnézet fontosságát az 1918-1920 közötti időszakról szóló fejezet bevezetését illusztráló Szerbiában című mű — Mednyánszky László alkotása (20-21.) - szintén jól szemlélteti. A szerző demokratikus álláspontja alapvetően „uralja” a kötetet, és az anyag rendezése jórészt e köré épül. Ennek jegyében Pritz Pál indokoltan, 1122
