Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
CSÁNKY DÉNES AZ ORSZÁGOS MAGYAR SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉLÉN nyugdíjba kellett volna vonulnia. Antal István azonban visszaküldte Hóman felterjesztését, rámutatva arra, hogy Genthon, bár papíron valóban dolgozott a Nemzeti Múzeumban, képzettségét és tudományos tevékenységét tekintve művészettörténész, akinek igazi terrénuma a Szépművészeti, nem pedig a Történeti Múzeum lehet. Ezután felszólította a Tanácsot, hogy a megismételt választásra több jelölt személyének valóságos mérlegelése után kerüljön sor.63 63 MNL OL Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa K 726 (a továbbiakban: K726) 58. cs. 184/1944. Az akta Genthon István saját maga által készített szakmai életrajzát is tartalmazza. 64 „A magyar táj lelkét kevés művész kortársa tudja oly mélyen és igazán kifejezni, mint ő, s részben ez magyarázza nagy nemzetközi sikereit is. Méltán tartják a magyar művészet egyik legreprezentánsabb képviselőjének és az örök magyar lélek meggyőző erejű tolmácsának. Csánky Dénes alakja a magyar glóbuszon túl, ma már a nemzetközi horizont áll.” Gerevich Tibor bevezetője. In: Csánky Dénes gyűjteményes kiállításának katalógusa. Nemzeti Szalon, 1934. február. Genthon István, aki a modern magyar művészet szakértője volt, nyilván hivatali kötelességből megírt ismertetésében Gerevichnél jóval visszafogottabban nyilatkozott Csánky művészetéről. Lásd Genthon István: Csánky Dénes. Napkelet 12. (1934) 183.; Csánky Dénes és Ligeti Miklós kapták az állami aranyérmeket. Nemzeti Újság, 1934. június 5. 13. 65 „Megjelent Petrónál egy minisztériumi alak, és felszólította, hogy kérje a nyugdíjazását. Ezt megtagadta ugyan, de tudtuk, hogy mindennek vége és ekkor határozta arra magát, hogy a képtárat megnyitja.” Hofmann Edith levele Babits Mihálynénak, 1935. júl. 4. OSZK Kt. Fond III/584.; Miért is kellett nyugalomba mennie Petrovics Eleknek? Pesti Napló, 1935. június 28. 7. 66 Elek A.: Csánki Dénes portréja i. m. 7.; Elek Artúr: Hóman miniszter beiktatta hivatalába Csánki Dénest. Kik ajánlották és hogyan fogadták annak idején Petrovicsot? Újság, 1935. július 11. 5.; Uö: A Szépművészeti Múzeum új főigazgatójának programja. Újság, 1935. november 22. 7.; „Egyik esti lapban ezzel a kinevezéssel kapcsolatosan azt olvassuk, hogy a Főváros álláspontja szerint Csánki Dénes nem csupán festőművész, hanem műtörténész és bölcsészdoktor is. Annyi bizonyos, hogy erről a kvalifikációjáról vajmi keveset tudtak, és olyanféle készültségnek, mint amilyent ez a minősítés feltételez, vajmi kevés jelét adta.” N. N. A Fővárosi Képtár új igazgatója. Újság, 1935. július 28. 17. 67 „Hekler nagyon jóba volt Petroviccsal és Majovszky Pállal, ez volt a Hekler vonala, Gerevich pedig Pasteinerrel, az Egyetemi könyvtár igazgatójával és az Eötvös Collegistákkal. [...] Az öreg Csánki Dezső a levéltár egykori főigazgatója rettentő nagy tiszteletben tartott tudós volt, azt hiszem 1935-ben már nem élt, neki volt egy tehetségtelen és mihaszna fia, Csánky Dénes festő, akinek nem volt igazi Csánky „felépítése” már 1933-ban kezdetét vette. Mivel nem létező tudományos, művészettörténeti vagy muzeológusi munkáságát egyik napról a másikra nem lehetett pótolni, Hóman és Gerevich Csánky festőművészi, illetve kiállításrendezői tevékenységének eredményeit állította reflektorfénybe. Az 1933 októberében megnyíló Fővárosi Képtár, illetve az Nemzeti Képzőművészeti Kiállítások sikeres megrendezésének hangsúlyozása mellett, az 1934-es életmű-kiállításának kiemelten pozitív kritikai visszhangja is Csánky jövendő intézmény vezetői alkalmasságának bizonyítására szolgált.64 Mindezek az erőfeszítések azonban nem voltak elegendők a Petrovics Elek villámcsapásszerű nyugdíjazásakor kitört elementáris szakmai felháborodás lecsillapítására.65 Bár a Szépművészeti Múzeum dolgozóinak Csánkyval kapcsolatos véleményéről Hoffman Edith levelén túl Elek Artúr cikkei,66 illetve visszaemlékezések is beszámolnak,67 a feszült helyzetet a legkézzelfoghatóbban Hóman beiktatási 1090
