Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Csánky Dénes az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum élén
BÜKY ORSOLYA intézmény vezetőktől is könnyedén megszabadulhasson.58 E törvények segítségével nyugdíjazhatta többek között az Iparművészeti Múzeum önállóságának elvesztése ellen szót emelő főigazgatót, Végh Gyulát,59 a Zeneművészeti Főiskola örökös főigazgatójának címére pályázó Hubay Jenőt 60 és Petrovics Eleket is. 58 „A tárcám keretében most végrehajtott eléggé nagyszámú nyugdíjazások a szolgálati időre és korhatárra való tekintet nélkül hajtattak végre, az egész közoktatásügyi igazgatás, mind az iskolafelügyeleti, mind pedig a tudományos intézeti igazgatás teljes újjászervezése folytán. Az 1934. évi VIII. és az 1935. évi VI. törvénycikkek kötelességemmé tették ezt az átszervezést és ennek következtében szükségessé vált nem egy vezető állásban lévő, magasabb rangú tisztviselő nyugdíjba vonulása.” Helyet a fiataloknak. Ezt jelentik az állami nyugdíjazások. Beszélgetés Hóman Bálinttal a nagy kérdésről. Az Est, 1935. július 6. 3-4. 59 „így az én maradásomnak tehát már nem volt célja, sőt lehetősége sem, inkább az én személyem akadályozta a beolvasztási tervek keresztülvitelét.” Baj zik Zsolt: Verebi Végh Gyula élete (1870-1951). In: „Utcanév sem jár énnekem...” Emlékezés Verebi Végh Gyulára (1870-1951). Szerk. Uő. Szombathely 2001. 20. 60 Büky O.: A szellem lovagjai i. m. 113. 61 Hekler Antalról lásd Nagy Árpád Miklós: Hekler Antal (1882-1940). In: „Emberek és nem frakkok” i. m. 161-177. 62 „A művészet a mai Magyarországban nem luxuscikk, nem is csak kísérő jelenség, hanem magasabb misszióra szánt tényezője az államnak és a társadalomnak. Művészetünk a magyar élet, a magyar munka szerves része, a nemzeti lélek egyik életformája, a magyar művész kovásza annak a magyar energiának, amelyre belső megújhodásunkban és külső küzdelmeinkben a szent magyar jövő érdekében egyformán szükségünk van.” Gerevich Tibor: A magyar művészet szelleme és szerepe. Napkelet 12. (1934) 697. Petrovics eltávolítására elsősorban azért volt szükség, hogy a Hekler-61 és a Gerevich-tanszék mellett a magyar művészettörténet-írás tudományos műhelyeként számon tartott Szépművészeti Múzeumot az „új magyar nemzeti ízlés” kialakításának szolgálatába lehessen állítani.62 Mivel erre a szerepre Gerevich maga nem vállalkozhatott, potenciálisan alkalmas tanítványai pedig még túl fiatalok voltak, átmeneti megoldásként merülhetett fel Csánky Dénes személye. Hóman és Gerevich távlati terveiben a Szépművészeti Múzeum főigazgatói pozíciójának jövendőbeli várományosaként Gerevich tanítványa, Genthon István szerepelt, aki 1929-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Osztályára, de ottani hivatali idejének jó részét ösztöndíjasként Bécsben, illetve a Római Magyar Akadémián töltötte. 1935-től a Gerevich vezette Műemlékek Országos Bizottságának előadójaként tevékenykedett, 1940-ben pedig ugyancsak Gerevich embereként a Római Magyar Akadémia igazgatói székébe került. Zichy István 1944 nyarán történt nyugdíjazását követően Hóman és Gerevich intenciója nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa egyetlen jelöltként őt terjesztette fel kinevezésre Antal István kultuszminiszternek. Hóman és Gerevich feltehetően dobbantónak szánta Genthon számára az Országos Magyar Történeti Múzeum (a továbbiakban: Történeti Múzeum) főigazgatói posztját, hiszen a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934. évi VIII. te. rendelkezésének értelmében az 1945-ben 60. életévét betöltő Csánky Dénesnek a következő évben 1089
