Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Székely Tamás: A kiegyezés mint biztonsági játszma. A dualizmus kora biztonságtörténeti perspektívából
A KIEGYEZÉS MINT BIZTONSÁGI JÁTSZMA szüntetni, azt de-szekuritizációnak (de-securitization), amikor pedig egy másik, általa preferált biztonsági kérdéssel akarja felülírni, azt ellen-szekuritizációnak (counter-securitization) nevezzük. A szekuritizáció elmélete megtermékenyítően hatott az ezredfordulón a társadalomtudományokra, és újabb, a koppenhágait árnyaló és/vagy kritizáló elméleti iskolák (például Paris School, Welsh School) létrejöttéhez vezetett.18 Mindezzel párhuzamosan egyre nagyobb érdeklődés irányul egy másik újszerű és a biztonságkutatással rokonítható részdiszciplínára, az érzelemkutatásra is. Mivel a félelem (érzet) a biztonság(érzet) elsőszámú mögöttes mozgatója, a félelem történetével, illetve történetiségével foglalkozó kutatások is tovább árnyalják a biztonságról alkotott képünket.19 18 Vö. Securitization Theory. How Security Problems Emerge and Dissolve. Ed. Thierry Balzaq. London 2011. 19 No. Jan Plumper: The History of Emotions: An Introduction. Oxford 2012.; Fear: Across Disciplines. Ed. Jan Plamer - Benjamin Lazier. Pittsburgh 2012.; Ute Frevert: Emotions in History: Lost and Found. Bp.-New York 2011. 20 Christopher Daase: Die Historisierung der Sicherheit. Anmerkungen zur historischen Sicherheitsforschung aus politikwissenschaftlicher Sicht. Geschichte und Gesellschaft 38. (2012) 387-405. 21 Eckart Conze'. Securitization. Gegenwartsdiagnose oder historischer Analyseansatz? Geschichte und Gesellschaft 38. (2012) 453-467. Jogosan adódik a kérdés, hogy mindez hogyan kapcsolódik a történettudományhoz. Német történészek egy csoportja szerint nagyon is szorosan. Amennyiben elfogadjuk a konstruktivista alapvetést a biztonság fogalmáról, akkor azt is be kell látnunk, hogy az amúgy háborúkban bővelkedő történelemben a biztonság kérdése koroktól, helyektől és kultúráktól függően megannyi történeti alakzatot ölthetett. Christopher Daase szerint ezeknek a történelmi biztonsági struktúráknak a feltárása a történészek feladata, hiszen ők ismerik egy adott kor politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyait, amelyek kulcsszerepet játszottak a biztonság kortárs értelmezésében.20 Eckart Conze szerint a történeti biztonságkutatásnak három konkrét területre érdemes koncentrálnia: 1. a szekuritizáció szerepére az egyes államok fejlődésében és legitimitásában, 2. a szekuritizációra mint a politikai kommunikáció központi elemére, valamint 3. a szekuritizáció és a társadalmi integráció és identitásképzés mechanizmusai közötti kapcsolatra.21 Mindez nem jelenti azt, hogy a történettudomány kritika nélkül adaptálhatná a társadalomtudományok biztonsági elméleteit, éppen ellenkezőleg. A történeti biztonságkutatás világíthat rá arra a lényeges kérdésre, hogy vajon az olyan elméletek, mint a szekuritizáció, amelyek bár első látásra ahistorikusnak tűnnek és kétségkívül egy adott kor és hely, jelesül a 20. század végének nyugat-európai és észak-amerikai viszonyaira konfiguráltak, mennyiben és hogyan alkalmazhatók korábbi korszakok, különféle földrajzi terek és gyökeresen más társadalmak és kultúrák esetében. Ahogy már 10
