Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN Az adatokat összegezték megyék szerint is: Megyék nemzetiségi besorolása Megyék neve Megyék száma tiszta szláv megye Sáros 1 túlnyomóan szláv megye Gömör, Szepes, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros 7 túlnyomóan magyar megye Abaúj-Torna 1 Összesen 9 Míg tehát az 56 járásból 37-et nemzetiségi szempontból homogén járásnak minősítettek, megyei szinten erre már csak egyetlenegy, Sáros megye esetén volt lehetőség. Ez mutatja, hogy az 1849-1850-es közigazgatási rendezés e területen is homogenizálta a járásokat. Hogy e helyzetfelmérés után pontosan hogyan és milyen mértékben érvényesítette a bizottság a nemzetiségi megoszlást mint meghatározó tényezőt, sajnos nem tudjuk. Javaslatuk ugyanis - bár nagyon sok átrendezési indítványt tartalmazott (a korábbi 56 járás helyett 52-t javasoltak, s alig találni egyetlen járást, amelynek a területi beosztásában valami módosulást ne irányoztak volna elő) —, az indoklásban minden alkalommal csak a módosítás „célszerű” voltára hivatkoztak, minden részletezés nélkül. (Ahol nagyritkán többet mondanak az indoklásnál, ott nem említik a nemzetiségi megoszlást.)55 55 Kotz jelentése a kormányzósághoz. Kassa, 1853. aug. 30. MNL OL D 46 124. doboz Organisierungs-Acten Kaschau 16 653/5943G./1853. 56 Győr, Moson és Baranya megye térképét lásd MNL OL D 46 125. doboz Organisierungs-Kom mission Oedenburg 9886/3235G./1853. A soproni bizottmány irataiban is követhető a nemzetiségi elv tekintetbe vétele, fennmaradtak megyei térképek, melyeken a községneveket a nemzetiségi jelleg alapján eltérő színű vonallal húzták alá, vegyes község esetében két színnel.56 A célkitűzés, hogy nemzetiségi szempontból homogén járások létezzenek, szerepelt a célok között, de úgy ítélték meg, a fennálló viszonyok alapvetően megfelelnek e követelménynek. Ezért ez a bizottság csak kevés változtatást javasolt (láttuk, már 1849-1850-ben is ez volt a helyzet), de azok indoklásában szerepelt a nemzetiségi szempont: két magyar községet (Rábaszentmihály és Gyarmat - Vas megye) a két járás közötti nemzetiségi motívumokra is hivatkozva javasolták átcsatolni. Indítványozták, hogy a német lakosságú Sövényházát, amely már 1851-ben is kérte ezt, Győr megyétől Mosonhoz sorolják át. A község azzal indokolta kérését, hogy német nyelvű beadványaikat a megyei hatóság nem fogadja el. Ugyan ezt a kerületi főispán sietett cáfolni, de támogatta, hogy a község a jórészt magyar lakosságú pusztái (és egyházi filiája) hátrahagyásával Mosonhoz kerüljön, amit Albrecht főherceg jóvá is hagyott. A központi Szervező Bizottmány ülésén azonban heves vita bontakozott ki erről, és a miniszteri konferencia sem támogatta a javaslatot arra hivatkozva, hogy földrajzi és igazgatási szempontok 1072
