Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
DEÁK ÁGNES a rendelet. Változott némileg a kerületek határa, amennyiben Fejér megyét a soproni kerület helyett a pestihez, Csongrád megyét a nagyváradiból szintén a pestibe, Tolna és Baranya megyét viszont a pestiből a soproniba soroltak át, hogy az itt élő németség a nyugat-magyarországi németséggel egy közigazgatási egységbe kerüljön, s „a centrális magyar blokk ne legyen túlságosan nagy”. A megyebeosztásban beállott változások inkább igazgatási szempontokat érvényesítettek: kis megyéket összevontak (Torna és Abaúj, Ugocsa és Bereg), nagy megyéket kettéosztottak (Pest, Bihar, Nyitra, Heves-Külsőszolnok). A jász-kun kerületből új megyét szerveztek, bár az nem alkotott egybefüggő területet, ami élesen ellentmondott az általános elveknek, de a különleges elbírálást a kerület 1848—1849-ben tanúsított lojális magatartásának elismerésével indokolták. Esztergom és Komárom megyének a Duna balpartján fekvő területeiből szintén külön megyét szerveztek, a két megye többi területét pedig egy megyébe vonták össze, a hajdú kerületet beolvasztották Szabolcsba, Fiúmét és a buccari kerületet Horvátország-Szlavónországhoz csatolták, továbbá kisebb megyehatár-módosításokat hajtottak végre.39 Láthatólag az ambiciózus átszervezési tervek költséges volta, valamint a kormányzati elvekben történt változás együttesen eredményezte, hogy a hagyományos megyei tagozódás alapvetően nem változott. Az elhatározott módosítások közül Bihar és Nyitra megye kettéosztásában, illetve Esztergom és Komárom megyék átszervezésében ismerhetjük fel a nemzetiségpolitikai indoklással korábban felvetett javaslatokat. A járások szintjén viszont a végrehajtott változtatások nemzetiségi szempontból valóban homogénebb egységeket eredményeztek. Az Árva, Turóc, Bars, Liptó, Pozsony, Alsó- és Felső- Nyitra, valamint Nógrád megye népszámlálási adatait összegző kimutatások szerint például az 53 járás közül összesen kilencben nem érte el a többségben levő nemzeti csoport részesedése a kétharmadot, de csak egy olyan volt, az örményi járás (Alsó-Nyitra megye), melyben az 50% alatt maradt (48,64%).40 39 Edelényi-Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. Magyar Statisztikai Szemle 6. (1928) 647-714., itt: 655.; Sashegyi O.: Bevezetés i. m. 39-41.; Sashegyi, O.: Ungarns politische Verwaltung in der Ara Bach i. m. 59-60.; Hauer véleményét a pesti kerület kívánatos méretéről lásd uo. 59. 40 A táblázatos adatsorokat 1850. ősz - 1851. eleji keltezésekkel lásd MNL OL D 110 Abszolutizmus kori levéltár, K. k. Districts-Regierung Pressburg, általános iratok 1852-1853. IX-X. Kútfő: Népöszszeírás 116. cs. Bach utasítására alakult ezután egy országos szervező bizottmány Geringer ve zetésével az új hatóságok felállításának levezénylésére, amelyben kulcsfontosságú szerep jutott a november elején kinevezett öt új kerületi főispánnak, akik a korábbi miniszteri biztosok teendőit vették át. Természetesen ezzel nem tűntek el a 1067
