Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN panaszok és az elkülönítést célzó eseti kérvények,41 de a nemzetiségi igények kielégítésének fő terepévé a megyéken és járásokon belüli hivatali nyelvhasználat vált. De megindultak a panaszok az alig bevezetett közigazgatási változások ellenében is. Forgách Antal gróf például, aki már novembert megelőzően is a kassai kerületbe került át, majd novembertől kerületi főispánként állt ott az ügyek élén, október végén kimerítő jelentést tett a két elődje (Andreánszky Sándor és Villecz Ignác főbiztosok) által kezdeményezett járási beosztásról, egy-egy rendelkezésről pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy keresve se lehetett volna egy kevésbé praktikus rendezést kitalálni, s máris számos változtatásra is javaslatot tett. A bécsi kormány válasza azonban az volt, hogy ez a közigazgatási rendezés csak provizórikusnak tekintendő, a korrekciós javaslatokat hagyják majd a definitiv rendezésre idejére.42 41 1851 elején például a Zala megyei „vendtót” községek lakosai kérték, hogy a Mura melléki „vendtót ajkú” községeket olvasszák egy közigazgatási egységbe Belica mezőváros székhellyel. Az uralkodó iránti lojalitásukon túl arra hivatkoztak, hogy felettes tisztviselőik nem tudják a nyelvüket, kizárólag magyar nyelvű hirdetményeket kapnak. Geringer levélfogalmazványa Hauerhez. Buda, 1851. febr. 10. Melléklet: „Zala megyei vendtót helysegbeli lakosai közönségesen” aláírással magyar nyelvű beadvány Geringerhez, keltezés nélkül. MNL OL D 55 1850:23 724. 42 Forgách gróf jelentése Geringerhez. Kassa, 1850. okt. 31. MNL OL D 114 1853:2687. 43 Kübeck előterjesztése az uralkodó számára, 1852. dec. 24. HHStA Kabinettskanzlei, Vorträge MCZ 114/1853. Vö. Sashegyi,O.: Ungarns politische Verwaltung in der Ara Bach i. m. 87-101. Közigazgatási határok az úgynevezett definitiv közigazgatási rendszerben 1851. december 31-én Ferenc József visszavonta az olmützi alkotmányt, és deklarálta a „tiszta monarchia”, azaz az abszolutizmus kormányzati rendszerének életbe léptetését. A döntést követően szükségessé vált az államszervezeti elvek és gyakorlatok felülvizsgálata. A definitiv közigazgatási szervezés birodalmi alapelveinek kidolgozására hivatott birodalmi szervező bizottmány, Karl Friedrich Kübeck báró, a birodalmi tanács (Reichsrat) elnöke vezetésével 1852. november végén tárgyalta a magyarországi szervezés alapelveit, és december végén terjesztették azokat az uralkodó elé.43 Ezt megelőzően 1852 januárjától működött az időközben kinevezett magyarországi katonai és polgári kormányzó, Albrecht főherceg elnökletével egy külön magyarországi bizottmány, annak javaslatait azonban a birodalmi egység jegyében a bizottmány átvizsgálta és átdolgozta. A végleges javaslat nem irányzott elő lényeges területi változtatásokat (bár arról vita folyt, hogy a meglévő öt kerület helyett vajon elegendő lenne-e négy - de ennek kapcsán nem merültek fel nemzetiségi vonatkozások), Kübeck egyébként is „annak az alapelvnek hódolt, hogy az egyszer már fennállón a lehetséges legkevesebbet 1068
