Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Közigazgatási határok és nemzetiségpolitika Magyarországon az 1850-es években
KÖZIGAZGATÁSI HATÁROK ÉS NEMZETISÉGPOLITIKA MAGYARORSZÁGON AZ 1850-ES ÉVEKBEN máramarosi román vezetők Máramaros megye kettéosztását bírálták),34 a katonai vezetők között is akadtak (például Bordolo), akik a gyakorlati megvalósítás nehézségeit látva inkább a földhöz ragadtabb javaslatok mellett kezdtek állást foglalni, módosítva korábbi álláspontjukat.35 Geringer hivatalnokai is kezdtek nagyobb figyelmet fordítani az eredeti irányelvek azon elemére, miszerint a korábbi közigazgatási határoktól csak nyomós okok esetén térjenek el.36 De a legsúlyosabb érvet feltételezhetően az átszervezés költségei jelentették: Bach 1850. május 1-jén felszólította Geringert, hogy addigi javaslatainak elfogadása vagy elvetése előtt tegyen átfogó előterjesztést az átszervezés hivatalnoki állomány- és fizetésvonzatáról. Bach óvatossága indokoltnak bizonyult. Május 22-én küldte el Geringer a kért kimutatást, egyúttal további indítványokat előterjesztve (arra hivatkozva, hogy 200 000 lakosnál nagyobb ne legyen egy megye sem): Trencsén, Nógrád, Sáros, Vas, Zala, Baranya, Somogy megye kettéosztását, Csongrád megye átszabását, Nyitra megyében pedig további változtatásokat javasolt. így azután öszszesen 67 megyével számolt, azokban 264 megyei biztossal, összesen 812 680 forintos költségvetéssel, kiegészítve azt az öt kerületi kormányzatra szánt 98 750 forinttal. Előterjesztése tehát 911 430 forintra tette az átszervezés után a közigazgatási szervezet működtetésének éves költségeit (jelezve, hogy ha a börtönök és más büntetőintézmények felügyelete is a közigazgatáshoz kerül, az további többletköltségekkel jár). Kalkulációjából kiderült, hogy egyetlen megye kettéosztása évente 13 500 forinttal terhelte a költségvetést.37 34 Vö. MNL OL D 55 1850:6088., 1850:3665. Mán József 1848 előtt szolgabíró, 1848-1849-ben országgyűlési képviselő; Mihályi Gábor 1848—1849-ben országgyűlési képviselő, kormánybiztos, 1849-ben Máramaros megye főispánja. 35 Bordolo 1850 közepén Szepes és Zemplén megye kettéosztása ellen foglalt állást helyi „bizalmi férfiakkal” való tárgyalásaira és a lakosság kívánságára hivatkozva. Bordolo átiratai Geringerhez, 1850. júl. 18., 1850. júl. 19. (másolat). MNL OL D 55 1850:13 960., 1850:13 959. 36 Lásd például Aktafeljegyzés. Pest, 1850. júl. 17. MNL OL D 55 1850:11 569. 37 Bach leirata Geringerhez. Bécs, 1850. máj. 1.; Geringer jelentésfogalmazványa Bachhoz. Pest, 1850. máj. 22. MNL OL D 55 1850:8041. 38 A minisztertanács üléseinek jegyzőkönyve, 1850. jún. 26., aug. 2. Die Ministerratsprotokolle II/3. 105-107., 187. A minisztertanács 1850. június 26-án és augusztus 2-án tárgyalta a magyarországi közigazgatás alapelveit: Bach előterjesztésében már nyoma sem volt a legtöbb korábban előterjesztett megyei átszabásnak. Terve hely tartóságról, 5 kerületről, valamint 48 megyéről beszélt, melyek általában véve megőrzik hagyományos elnevezésüket és nagy vonalakban határaikat, csak az enklávékat szüntetik meg. Vita csak — ahogy arról már szó esett — a helytartóság szükségességéről és a kerületek önállóságának kiterjedéséről folyt, a miniszterek egyébként támogatták az előterjesztést.38 Az uralkodó végül szeptember 8-án hagyta jóvá Magyarország közigazgatási beosztását, amelyről szeptember 13-án jelent meg 1066
