Századok – 2021
2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Alispánválasztás a középkor végi Magyarországon
ALI S PÁN VÁLASZTÁS A KÖZÉPKOR VÉGI MAGYARORSZÁGON az alispán pedig a megye előtt köteles esküt tenni.24 Utóbbi rendelkezés érthetővé teszi a „iuratus” jelző használatát Amadé megnevezésében, ugyanakkor nem magyarázza az „electus”-t, hiszen a megelőző évszázadokban mindig is az volt a gyakorlat, hogy az ispán jelölte ki helyettesét, de a megyei oklevelek erre külön sohasem utaltak. Amadét ez alapján nyugodtan tarthatjuk a megye által választott tisztségviselőnek, még akkor is, ha utódai az elkövetkező évtizedekben nem minden esetben tűnnek annak.25 24 „Item ordinatum est, quod regia maiestas cum consilio et voluntate dominorum prelatorum et baronum suorum debeat in quolibet comitatu aliquem baronem vel alium notabilem et bene possessionatum hominem, qui scilicet sufficiens et idoneus videbitur, in comitem parochialem preficere, et ille teneatur ex eodem comitatu et non aliunde notabilem item aliquem pro vicecomite vel vicecomitibus eligere. Qui omnes iuxta subscriptam iuramenti formam iuramentum comes coram regia maiestate, vicecomites vero in ipso comitatu prestare teneantur.” Decreta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458-1490. Francisci Döry collectionem manuscriptam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bonis, Geisa Érszegi, Susanna Teke. Bp. 1989. 299. 25 Vö. Arch. IL 190-191. - Pozsony megyében Amadé Lénárt után több „idegen” alispán mutatható ki, de 1496-tól ismét csak helyi nemesek fordultak elő a tisztségben. Kivétel ez alól Erdőskereki Acél István királyi kamarás, aki rendszerint csak pozsonyi várnagyként szerepelt, és a megyei oklevelek élén sosem tűnt fel. Mellette mindig működött egy pozsonyi nemes alispán, aki a megyei törvényszéken elnökölt. Szinte olyan, mintha Acél ritkán említett vicecomes megnevezése nem is megyei tisztség lenne, hanem a bárói tisztséget jelentő pozsonyi ispáni cím helyettesét értették rajta. 1496 után Acélon kívül egyelőre csak Illésházi György esetében lehetett a párhuzamosan viselt várnagyságot kimutatni (1511-1512), ő azonban már a megelőző ispánok alatt is szerepelt alispánként, nem kizárt, hogy várnagyi kinevezését ez indokolta (Arch. II. 190-191., vö. Arch. II. kiég.). 26 Arch. I. 126., II. 189. 27 MNL OL Diplomatikai Fényképgyűjremény (a továbbiakban: DF) 277103., 361., 363. fk. Vö. Arch. II. 474. 28 DF 279734., vö. Arch. II. 189. 29 Engel P: Genealógia i. m., Gútkeled nem 3. Amadé-ág. Ezúttal talán a Pozsony megye kormányzatában bekövetkező változásnak is szerepe lehetett az alispánválasztás engedélyezésében. Mátyás király ugyanis 1487-ben elvette az ispánságot az addig közeli bizalmasának számító Alsólendvai Bánfi Miklóstól.26 A király nevében 1487. július 13-án Várdai Aladár foglalta le a pozsonyi várat, amelyet hamarosan átadott az új pozsonyi várnagynak és ispánnak, Cobor Imrének.27 Az immár több évszázados hagyomány ellenére Cohort pozsonyi ispánként nem számították az ország bárói közé, elsődleges feladata bizonyára a közelben zajló ausztriai hadjáratokban való részvétel, illetve a határon álló Pozsony megye védelme lehetett, amit az is igazol, hogy hamarosan a király nagyszombati kapitánynak is kinevezte.28 Ebben a helyzetben logikus lépésnek tűnhetett, ha a király engedélyezi a megyének az alispánválasztást, biztosítva ezzel is a jogszolgáltatás folytonosságát és a „közhangulat” javításával a határmegye nyugalmát. A megválasztott Amadé előkelő származást és Pozsony megyében tekintélyes vagyont mondhatott magáénak,29 következésképpen a dekrétumban lefektetett kívánalmaknak tökéletesen megfelelt. 106
