Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Bolgár–magyar háborúk az 1250–1260-as években
BÁCSATYAI DÁNIEL csatában megsérült Rozgonyi Rénoldhoz és Gerendi Sámson ugyanott hősiesen küzdő fiaihoz.111 A fentiek fényében tehát kimondhatjuk, hogy mindaz, amit a VIII. Mihály bizánci császár elleni hadjáratról tudunk, kizárja azt a lehetőséget, hogy az öreg és az ifjabb király belháborúja 1264-1265 telén zajlott volna. 111 1270: ÁÚO XII. 12.; 1270: HO VI. 166. 112 1270. dec. 1.: CDCrV. 568. 113 MES I. 536. 114 Pauler Gy.iN. István bolgár hadjáratai i. m. 173-174. 115 1270. dec. 1.: CDCrV. 569-570. 116 1268: HO VIII. 110. A balkáni befolyás megóvása: a harmadik bulgáriai hadjárat (1269 körül) Ha a belháborút valóban 1267-re kell tennünk, akkor módosul az évtized utolsó bolgár-magyar háborújának időpontja is. Egy 1270-ben kelt oklevél egy újabb Szventeszláv Jakabbal kapcsolatos hadi eseményről számol be, ám a Magyar Királyság bolgár kliense ezúttal nem szövetségesként, hanem az ifjabb király ellenségeként tűnik fel. A narratio szerint Szventeszláv Jakab megtámadta a Szörénységet, mire István maga vezetett büntetősereget Bulgáriába, ahol az adományos, Miskolc nembeli Panyit vezetésével Plevent is sikerült elfoglalnia.112 Mivel V. István adománylevelében a hű báró bulgáriai hőstette a belháború eseményeinek leírását követi, és az ifjabb király egy 1266. június 23-ai dátumot viselő oklevele iuxta Budinum, azaz vélhetően a bulgáriai Vidin mellett kelt,113 ezért Pauler Gyula 1266 nyarára datálta a hadjáratot, amelynek eredményeként Szventeszláv Jakab visszatért az Árpádok hűségére.114 Láthattuk, hogy a konfliktust a Szörénységbe betörő Szventeszláv Jakab provokálta ki, mégpedig — elfogadva azt, hogy a támadásról hírt adó adománylevélben a hőstettek sorrendje a valós kronológiát tükrözi - valamikor a belháború után.115 A pontos időpontot nem árulják el forrásaink, mégis lehetséges a Szventeszláv Jakab által indított támadás és a Bulgária elleni magyar bosszúhadjárat hozzávetőleges darálása. Bizonyos, hogy a hadjárat 1268-ban vagy utána történt; egy Miskolc nembéli Panyit érdemeit részletesen tárgyaló, 1268-ban kelt oklevél ugyanis még nem ejt szót a bulgáriai hadjáratról.116 A második körülmény, amely a darálásban szerepet játszik, az, hogy az 1260-as évek második felében két kliens, a bolgár Szventeszláv Jakab és a szerb I. Uros István is a Magyar Királyság ellen fordult. Mindez még nem nyújtana kellő alapot, hogy a magyar határvidék elleni összehangolt támadásról beszéljünk; elgondolkodtató azonban az a tény, hogy VIII. Mihály bizánci császár éppen ezekben 1049
