Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Bolgár–magyar háborúk az 1250–1260-as években
BOLGÁR-MAGYAR HÁBORÚK AZ 1250-1260-AS ÉVEKBEN az években kezdett el azzal kísérletezni, hogy házassági kapcsolatok létesítése révén szorosabbra fűzze a kapcsolatot Ászén Konstantin Bulgáriájával és I. Uros István Szerbiájával. Mihálynak sietnie kellett, hiszen új riválisa, a latin császárok örökségét birtokba venni készülő nápoly-szicíliai király, I. (Anjou) Károly is azt a tervet dédelgette, hogy Bizánc északi szomszédait magának nyeri meg.117 117 Constantin Jirecek: Geschichte der Bulgaren. Prag 1876. 273-274. 118 Pakhümerész IL 452-453. (lib. V. cap. 6.) 119 FaillerA.: Chronologie i. m. IL 178. 120 Constantin Jirecek: Geschichte von Serben I. Gotha 1911. 321. A szerb hadjárat időpontjáról Bácsatyai D.: IV. Béla és István ifjabb király i. m. 1078-1079. Szűcs Jenő ugyancsak a hadjárat 1269. évi keltezését vallotta. Szűcs J.: Az utolsó Árpádok i. m. 194. 121 Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Nagybecskerek 1892. 505-508. 122 GálJudit: IV. Béla és I. Uros szerb uralkodó kapcsolata. Századok 147. (2013) 483-485. 123 Pakhümerész II. 452-453. (lib. V. cap. 6.) Jirecek nyomán a szerb irodalom Katalin és Dragutin István házasságának időpontját 1261 elé helyezi. GálJ.: IV. Béla és I. Uros i. m. 491. 124 Wertner M.: Az Árpádok családi története i. m. 506. Pakhümerész beszámolója szerint a bizánci császár úgy döntött, hogy egyik leányát, Annát összeházasítja Uros István fiával, Milutinnal.118 A tárgyalások jól haladtak, s a császár valamikor 1270 előtt útnak is indította leányát, méghozzá magas rangú követek, köztük József konstantinápolyi pátriárka társaságában, aki 1266. december 28-tól töltötte be hivatalát.119 A követség azonban a szerb határon nem várt ellenállásba ütközött: a szerb király megüzente, hogy előzetes ígéretével szemben mégsem hajlandó a császár jövendőbeli vejére, Milutinra hagyni trónját - így a házassági terv füstbe ment. I. Uros István döntésének váratlan megmásítását Konstantin Jirecek a szerb király kudarcos, 1268. évi - véleményünk szerint 1269-ben történt — magyarországi hadjáratával magyarázta, minden bizonnyal helyesen.120 A harcok során maga Uros István is magyar fogságba esett, miközben arról is értesülünk, hogy a király másik fia, Dragutin István az ifjabb magyar király egyik leányát, Katalint vette feleségül.121 A szerb trón örököséül Dragutint jelölték ki, aki — feltehetően magyar mintára — az ifjabb királyság intézményét is meghonosította Szerbiában.122 Pakhümerésztől azt is tudjuk, hogy a szerb—magyar házasság már létre is jött, amikor a bizánci követség a szerb határra érkezett.123 Kézenfekvő volt Wertner Mór megállapítása, amely szerint a frigyet a magyar fél kényszerítette rá a vereséget szenvedett szerb uralkodóra,124 mint ahogy elfogadható Jirecek tézise is, amely összefüggést keres a magyaroktól elszenvedett szerb vereség és a bizánci-szerb házassági terv elejtése között. A kérdés csak az, hogy indokolt-e analógiát keresnünk a szerbiai és a bolgár események közt. Kétségtelenül feljogosít a párhuzam megállapítására az a tény, hogy a bolgár cár, Ászén Konstantin maga is Bizáncból hozott feleséget ezekben az években. VIII. Mihály császár gazdag hozományt, a bolgároktól 1262-ben elfoglalt 1050
