Századok – 2021
2021 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: Bolgár–magyar háborúk az 1250–1260-as években
BOLGÁR-MAGYAR HÁBORÚK AZ 1250-1260-AS ÉVEKBEN kellett elszenvednie. Hamarosan azonban eljött az idő, hogy a bolgár uralkodó némi elégtételt vegyen a császár okozta sérelemért. A bosszúra az adott lehetőséget, hogy a félelmetes Arany Hordának is elszámolni valója akadt a balkáni erőviszonyokat Konstantinápoly visszahódításával markánsan átrendező VIII. Mihállyal. Bár Batu kán Magyarországról elvonuló hadserege 1242-ben a tatárok adófizetőjévé tette Bulgáriát, a Balkán nem különösebben keltette fel a kánok érdeklődését - egészen a Bizánci Császárság helyreállításáig. Bizánc abban a vetélkedésben vált fontos szereplővé, amely az egymástól függetlenedő mongol birodalomrészek fejei, az Iránt elfoglaló Hülegü ilkán és unokatestvére, az Aranyhorda élén álló Berke kán között indult meg az 1250-es évek derekán. A rivalizáló unokatestvérek ellentéte odáig fajult, hogy a muzulmán hitre térő Berke 1262-1263 körül szövetséget kötött Hülegü esküdt ellenségével, Bajbarsz mam luk szultánnal. A Fekete-tenger északi partvidékéről származó egykori rabszolga, a kun Bajbarsz 1260-ban - közvetlenül hatalomra jutása előtt - részt vett az Abbásszida Kalifátust megdöntő Hülegü mongoljainak megállításában.86 Berke és a mamluk szultán Hülegü elleni szövetségéhez VIII. Mihály is csatlakozott,87 amely tengeri utat nyitott a Fekete-tenger északi partvidéke és a mediterráneum keleti medencéje közt, megkönnyítve a két régió kereskedelmét, elsősorban a rabszolgák adásvételét.88 A bizánci császárnak azonban volt vesztenivalója, hiszen keleti szomszédja, a Bizánc határait kétszáz éve fenyegető ikoniumi szeldzsuk szultánság a rettegett Hülegü ilkán ellenőrzése alatt állt. És valóban nem kellett sokáig várni, hogy Mihály súlyos dilemmával kényszerüljön szembenézni. 86 Bajbarsz és Berke kapcsolatfelvételéről lásd Marius Canard: Un traité entre Byzance et l’Egypte au XIIIe siècle et les relations diplomatiques de Michel VIII Paléologue avec les sultans mamluks Baibars et Qala’un. In: Uö: Byzance et les musulmans du Proche Orient. (Variorum) London 1973. IV. 209- 213. (A tanulmány eredeti megjelenése: Cairo 1937. 197-224.); Reuven Amitai-Preiss: Mongols and Mamluks. The Mamluk-Ilkhanid War, 1260-1281. Cambridge 1995. 79-84. 87 Amikor Berke követei 1263 májusában Egyiptomba érkeztek, velük tartottak VIII. Mihály és Genova megbízottjai is. Júliusban Bajbarsz küldöttsége Bizáncban járt, ám váratlanul találkoztak Hülegü követével. A császár nem engedte tovább a Berkéhez tartó egyiptomiakat, mivel megijedt, hogy az Arany Hordához és a mamlukokhoz való közeledése az ilkán fülébe juthat. Canard, M.: Un traité entre Byzance et l’Egypte i. m. 212-213. 88 Virgil Ciocîltan: The Mongols and the Black Sea Trade in the Thirteenth and Fourteenth Centuries. Leiden-Boston 2012. 91-93. 89 A keleti források tanúsága szerint 1262 nyarán érkezhetett Bizáncba. Rustam Shukurov: Sultan ‘ Izz al-Din Kaykawus II in Byzantium (1262-1264/1265). In: Der Doppeladler. Byzanz und die Seldschuken in Anatolien vom späten 11. bis zum 13. Jahrhundert. Hrsg. Neslihan Asutay-Effenberger - Falco Daim. Mainz 2014. 40-41. Pakhümerész mellett más görög és arab források is beszámolnak arról, hogy a Hülegü ellen fellázadt Izz al-Din szeldzsuk szultán Konstantinápolyban keresett menedéket.89 Bár a bizánci császár eleinte barátságával tüntette ki vendégét, hamarosan mégis a letartóztatása mellett döntött. A szultán a vádak szerint 1044
