Századok – 2021
2021 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Alispánválasztás a középkor végi Magyarországon
NEUMANN TIBOR el a megye felől érkező kezdeményezést, és eközben tette azt az - általánosnak tűnő — megállapítást, hogy a megye legfeljebb az alispánt választhatja, az ispán megválasztásának kérdésébe viszont semmiképp sem bonyolódhat bele. Ennek megfelelően valóban Kálnai lett az ispán.20 21 Félretéve egyelőre annak firtatását, érvényesült-e az alispánválasztási jog a Jagelló-kori Bars megyében, vizsgáljuk meg előbb azt, kimutatható-e ez az intézmény más megyéknél is. 20 Arch. IL 50. 21 DL 26028., Arch. IL 190. 22 Az oklevél csonka, így az első sor végén a szokásos esküdti tisztségnévből csupán az „electi et ” szavak olvashatók, de a megye többi kiadványából természetesen az intitulatio egyértelműen kiegészíthető. 23 Az intézményre lásd Neumann Tibor: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében (Az 1486. évi 8. te. végrehajtása). Századok 139. (2005) 261-290. * * * Ha a barsi történésekből kiindulva arra számítunk, hogy a Mátyás-kor utolsó éveitől csak úgy sorjáznak majd az adatok az alispánválasztásra, keservesen csalódnunk kell. Lényegében egy apró adatot tudunk még ezekből az esztendőkből megemlíteni: Pozsony megye elöljárói egy 1487 novemberében kelt oklevelük élén fontosnak tartották leszögezni: alispánjuk, Várkonyi Amadé Lénárt „választott és felesküdött alispán” {electus et iuratus vicecomes).^ A rendhagyó kifejezés különösen szemet szúr, ha tovább olvassuk az oklevél kibocsátói sorát: a szolgabírákat megelőzve ezúttal a választott esküdtek {electi iuratî) követik az alispánt.22 Ezt az intézményt az i486, évi dekrétum 8. cikkelye hozta létre, és célja az volt, hogy a megye területén zajló hivatalos eljárásokat — a korábban az azok kezdeményezője által kijelölt úgynevezett királyi emberek {homines regii) helyett — a megye nemessége által választott, ezáltal közbizalmat élvező személyek végezzék, így csökkentve a visszaélések kockázatát.23 Ha az alispán és az esküdtek megnevezésében mutatkozó hasonlóság mellett felidézzük, hogy a fenti barsi alispánválasztásra is egy közeli időpontban, 1488-ban került sor, ráadásul, úgy tűnik, a megye nevében azt régóta kérelmező — egyébként éppen Pozsony megyéből származó és ott birtokokkal is rendelkező - alispán közbenjárására, akkor figyelmünk óhatatlanul az i486, évi dekrétumra terelődik. Ebben ugyanakkor semmit sem találunk az alispán választásáról, éppen ellenkezőleg, a 60. cikkely kifejezetten úgy rendelkezett, hogy az alispánt vagy alispánokat a király által a tanács beleegyezésével megyésispánná kinevezett báró vagy előkelő nemes válaszsza ki {eligere), viszont - és ennek a passzusnak a jelentőségét és újdonságát aligha lehet túlhangsúlyozni — kizárólag az adott megye tekintélyesebb nemesei közül. A cikkely azt is előírta, hogy tisztsége megkezdésekor az ispán a királyi tanács, 105
