Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
CSÍKI TAMÁS 973 valamint a legszegényebbek (a koldusok, a Gellért-hegy barlangüregeiben és a kőbánya „odúiban” lakók) nyomorának enyhítését tűzte célul, olyan kommunikációs fórumot kívánt tehát teremteni, mely a polgári ethoszt és a lokálpatriotizmust erősíti. (A közügyek intézése ebben a gondolatkörben az autonóm jogok gyakorlását és a kötelességek teljesítését jelenti.) 52 Az újság programja néhány év múlva megváltozott. Erdélyi a Millennium évében már a magyarosodás „szent ügyét” szorgalmazta, vagyis azt, hogy az emberek magyarul beszéljenek, érezzenek és a szokásaik is magyarok legyenek. Különösen indokoltnak látta ezt „ős-Budán” (mivel a lakosság többsége nem magyarul beszél), amin a Magyar Egyesület népszerűsítésével lehet segíteni. A magyarosítás a keresztény szellemiség erősítésével egészült ki, a Buda és Vidéke 1900-ban a pesti egyetemen kibontakozó kereszt-mozgalom harcos támogatója volt,53 és a század fordulótól már nem a polgári kör, hanem a „keresztények lapjaként” jelent meg, amit a címoldalon megjelenő kereszt szimbolizált. Az átalakulással egyidejűleg a közölt írásokban szélsőséges antiszemitizmus szólalt meg. Erdélyi szerint a lap nehezen tudott a liberalizmus „béklyóitól” megszabadulni, holott ez – szerinte – a felvilágosodással és a humanizmussal együtt csupán mulasztásainkat elfedő jelszó, mellyel évtizedeken át kiszolgáltattuk hazánkat „egy idegen faj kapzsiságának és vagyongyűjtésének”. A szabadelvű korszak további vétkes illúziója a „zsidókkal való összeolvadás megkísértése”, mivel a lipótvárosi módos „divatzsidók” hangzatos magyar nyelven éppúgy pusztítanak, mint a „német zsidó nyelven” beszélő galíciaiak.54 Az emancipációs törvény eltörlése, az asszimiláció megkérdőjelezése és a zsidóság zárt kasztnak minősítése, az antiszemitizmus öntudatos vállalása55 a középkori vérvádak felelevenítéséből, illetve az 1880-as évek Istóczy Győző által vezetett mozgalmának eszméiből merített,56 ami a keresztény és a zsidó társadalom valóságos és szellemi szegregáció jával és az alig leplezett fizikai erőszak fenyegetésével egészült ki. A keresztény felekezetek békéljenek meg egymással, minden tekintetben szakadjanak el a 52 Buda és Vidéke, 1893. január 6. 53 Erről lásd Szabó Miklós: Az 1901-es egyetemi „kereszt-mozgalom”. (Adalék a magyarországi szélsőjobboldal előtörténetéhez.) Történelmi Szemle 13. (1970) 483–516. 54 Buda és Vidéke, 1902. február 5.; 1904. február 20. (A budai és óbudai hitközség a neológ irányzathoz csatlakozott.) 55 Erdélyi Gyula egyik vezércikkében úgy fogalmazott, hogy az „antiszemitizmust, mely egy cseppet sem veszedelmes szó, mint valami gyalázatot visszautasíttatták [a „zsidó sajtó” munkatársai – Cs. T.], pedig ők antikeresztények, tehát az, aki az ő irányok ellen küzd, akármilyen nevet választ magának, antiszemita. Melyik keresztény magyar nem az, nyíltan vagy titokban az országban. Sokan tiltakoztak és tiltakoznak az antiszemita czím ellen, mert a zsidósajtó az antiszemitákat céltudatlan, műveletlen, aljas bandának nevezte”. Buda és Vidéke, 1900. augusztus. (A lap 1896-tól, több ízben a pontos datálás helyett, a hónapneveket adta meg.) 56 Kubinszky Judit: Politikai antiszemitizmus Magyarországon (1875–1890). Bp. 1976. 68–87.
