Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
BEFOGADÁS ÉS KIREKESZTÉS 966 a lap szerkesztését Kele Antal ügyvéd vette át, tulajdonos-kiadója és az egyik legaktívabb szerzője pedig Borbély György maradt. Sebők Samut a vallás- és közoktatásügyi miniszter a fogarasi főgimnáziumba helyezte át. 14 Vajon mit jelentett a „nem megfelelő hang”, amire Wlassics Gyula rendeletében hivatkozott? A Magyar Paizs 1901 januárjában, a kolozsvári Ellenzék kel egy időben kezdte közölni Bartha Miklós Kazárföldön című cikksorozatát, mely a „lengyel zsidók demoralizáló és pusztító hatására” kívánta felhívni a figyelmet. A Függetlenségi és 48-as Párt országgyűlési képviselője az organikus társadalomszemlélet terminológiáját használta,15 és nemzeti, közgazdasági, valamint erkölcsi érveket sorolt fel a galíciai izraeliták bevándorlásával szemben, de a lap olvasói azzal is szembesülhettek, hogy a kazár idegen és különbözik tőlük. „Más a szokása, mint nekünk. Más az erkölcse is. Más az életmódja, a célja, a vágya. Nem a néppel él, hanem a népen. Nem azt az ételt eszi, nem azt a munkát végzi, nem azt a ruhát viseli. Hazafias ösztöne nincs [...] Mindegy-e, ha a libanyáj helyett a görény marad meg, mely a nyájat elpusztította?”16 A szerkesztőnek sikerült Barthát állandó munkatársnak megnyernie, és bár Zala megyébe „kazárok” aligha telepedtek nagy számban,17 a kulturális idegenség szemléletes ábrázolása alkalmas le hetett az előítéletek helyi erősítésére és a „célcsoport” azonosítására. Ugyanakkor Borbély az 1901 végén immár kötetben is megjelenő cikksorozat bátor szókimondását és költői nyelvhasználatát méltató írásában az antiszemitizmus vádját határozottan visszautasította. 18 Kele Antalnak a szövetkezeti eszméről írt cikksorozata szintén a „zsidókérdésre” fókuszált. A törzsökös magyarság sok évszázados küzdelem után jelenleg „gazdasági harcot” folytat, legnagyobb ellenfele a zsidóság, mely a kereskedelem és a „szatócsság”, a bankok és a takarékpénztárak, valamint a zsurnalisztika kilenctized részét tartja a kezében, ezzel szemben földműves, béres vagy kubikos egyetlen egy sincs közöttük. Kele statisztikai adatokkal „igazolta” az izraeliták csoportsajátos foglalkozási szerkezetét, utalt a mobilitásuk irányára (a falvakban pénzkölcsönzéssel tőkét gyűjtők először a közelebbi, majd a nagyobb városokba telepednek), ami a jellemüket és a gondolkodásmódjukat is meghatározza. A megfeszített kétkezi munkával szemben furfanggal és ravaszsággal érvényesülnek, összetartóak és takarékosak, legfontosabb számukra a gazdagság, a vagyon 14 Magyar Paizs, 1902. szeptember 4. 15 „Egy élő, működő, hasznos organizmus pusztulása mindig fájdalmat kelt. A rutén organizmust egy évezred kapcsolta be a magyar nemzet testébe. Életközösséget fejtett ki köztünk a hosszú idő.” Magyar Paizs, 1901. július 4. 16 Magyar Paizs, 1901. július 4. 17 Vö. Konrád Mikós: A galíciai bevándorlás mítosza. Századok 152. (2018) 31–60. 18 Magyar Paizs, 1901. december 19.
