Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
CSÍKI TAMÁS 967 és a haszon, továbbá műveltek és képzettek, 19 ami ellentétes a magyar nép tulaj donságaival. (A magyarok bátrak és lovagiasak, nyíltak és szókimondóak, nemzeti foglalkozásnak a földművelést tekintik, a kereskedést és általában a „gseftelést” nem szeretik, az összetartás hiányzik belőlük, konzervatívok, az új eszméktől elzárkóznak, a holnappal nem törődnek, a sorsukat fátumszerűen a véletlenre bízzák, a materiális javakra és a tanulásra „kellő súlyt nem fektetnek”.) 20 A zalaegerszegi ügyvéd érvelésében a létharc 19. század végén közkedvelt motívuma bukkant fel, lényegesebb azonban a zsidóságot és a magyarságot szembeállító nemzeti vagy népi karakterológia publicisztikában történő felhasználása. A magyarok nélkülözik a polgárosodáshoz szükséges (Kele által irigyelt) jellemvonásokat, amin fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alapításával lehet változtatni. („Szövetkezés, szorgalom, takarékosság, kitartó munka és összetartás a siker kulcsa [...]. Tanulhatunk a zsidóságtól összetartást, szívósságot és életrevalóságot.”) 21 A Magyar Paizs olvasói a zalaegerszegi izraeliták hitközségi szervezetéről és intézményeiről, valamint az együttélés mindennapjairól is rendszeresen olvashattak. Borbély György az egynyelvűségnek lelki egységet teremtő kultikus erőt tulajdonított,22 és lapját a magyarosítás szolgálatába állította. A hitközség 1902 júliusában új kántort választott, a pályázatra két „modern magyar” és egy magyarul nem (vagy alig) beszélő „lengyel” zsidó jelentkezett. A szerkesztőség szokatlan módon előbb a zalaegerszegi „magyar érzelmű” izraelitákat szólította meg (azt a véleményt kell támogatniuk, amit a lap olvasói is osztanak, hogy „lehetőleg nem kérünk a lengyel zsidókból”), majd az „ósdi hívőknek” küldött üzenetet: „Önök szeretik a lengyel zsidót. Hát szeressék. Ki gátolhatná meg ebben Önöket? Csak akkor ne kiabálják tele torokkal bősz magyarságukat [...]. Nem vették észre, hogy Önök között sokan vannak, kik négyszemközt, de nyilvánosan is németül galagyolnak? Lássák, ez nem tetszik a magyar szellemnek.”23 Az 1868-ban a neoló giához csatlakozó hitközség megosztott volt a kántorválasztást illetően (ez a következő években is konfliktusokat okozott),24 amit a lap a nyilvánosság elé tárt, és az olvasókra hivatkozva avatkozott a közösség belügyeibe. (Az eset után 19 Kele elismerően szólt arról, hogy a tanult és a szakképzett emberek több mint 50%-a zsidó, miközben az összlakosságon belüli arányuk körülbelül 5%. 20 Magyar Paizs, 1902. július 10.; július 17.; július 24.; július 31.; augusztus 7.; augusztus 14.; augusztus 21. 21 Magyar Paizs, 1902. augusztus 7. 22 „Mindenható hatalmad van Szentlélek! Az egy nyelvű emberből több nyelvű apostolt csináltál, jer, tedd most egy nyelvűvé a nemzetet.” Magyar Paizs, 1903. május 28. 23 Magyar Paizs, 1902. július. 10. 24 1902-ben az egyik „magyar” jelöltet (a soproni Weisz Emilt) választották meg, akit 1904-ben a magyarul nem tudó csernovici kántor váltott fel. Magyar Paizs, 1904. június 23.
