Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Csíki Tamás: Befogadás és kirekesztés. Zsidók és magyarok együttélésének lokális percepciói a dualizmus kori helyi sajtóban
963 SZÁZADOK . () . SZÁM Csíki Tamás BEFOGADÁS ÉS KIREKESZTÉS Zsidók és magyarok együttélésének lokális reprezentációi a dualizmus kori sajtóban * A magyarországi zsidóság történetében a dualizmus időszaka az emancipáció, a magyarosodás és az asszimiláció korszakaként jelent meg, gazdasági és társadalmi szerepvállalásuk értelmezése a modernizáció fogalmához kapcsolódott, és a többségi társadalommal való konfliktusaikra is ez szolgált magyarázatul. A 19. századi antiszemitizmus, amelyben az „egyenlőtlen” gazdasági modernizáció során veszteségeket szenvedő hagyományos társadalomelemek (a középbirtokos nemesség, a városi és a falusi keresztény kispolgárság) sérelmei fejeződtek ki, a jogkiterjesztés folyamatát kívánta megakadályozni vagy visszafordítani, illetve a beilleszkedés hitelességét vonta kétségbe. 1 A jogegyenlőség és a nemzeti homogenizáció 19. századi eszményében gyökerező értelmezések azonban nem vették figyelembe a helyi társadalmak szociális és kulturális sokszínűségét, valamint – ezzel összefüggésben – a befogadás és a kirekesztés lokális gyakorlatait sem. A kérdés átfogó vizsgálatára nem vállalkozom a tanulmányban, de három település (Zalaegerszeg, Buda és Sátoraljaújhely) egyegy periodikájának elemzésével árnyalni próbálom a kialakult képet. A kiválasztott lapok különböző politikai ideológiákra reflektáló értelmiség nézeteit közvetítették hasábjaikon, ezért indokolt a tulajdonosok, a szerkesztők és a munkatársak személyének és működésének a vizsgálata. Az újságcikkek azt is szemléltetik, hogy a szerzők az izraeliták, illetve a keresztény társadalommal való kapcsolataik megjelenítése során milyen nyelvi-retorikai eszközöket használtak, a sztereotipikus, előítéletes (vagy éppen attól mentes) gondolkodásmód milyen toposzaival éltek, és ezáltal milyen együttélési mintákat kínáltak olvasóik számára. 2 A dualizmus utolsó évtizedeiben nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is nőtt az írni-olvasni tudók, valamint az újságokat olvasók száma, 3 * A tanulmány az MTA-DE Néprajzi Kutatócsoportjának programjában készült. 1 Karády Viktor: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. Tanulmányok. Bp. 1997.; Prepuk Anikó: Az újkori zsidóellenesség mint politikai ideológia. In: Mozaikok. Előadások a magyar holokauszt 70. évfordulóján. Szerk. Prepuk Anikó. Debrecen 2015. 29–53. Vö. Prepuk Anikó: Az asszimilációs paradigma fogságában: a polgárosodás kori magyar zsidó történet kutatásának sajátosságai. In: Történeti Tanulmányok. XXIII. Szerk. Bárány Attila. Debrecen 2015. 156–175. 2 Vö. Hanák Péter: A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban (a 19. század második felében). Századok 119. (1985) 1079–1104. 3 A magyar sajtó története II/2. 1867–1892. Szerk. Kosáry Domokos – Németh G. Béla. Bp. 1985. 38.; Buzinkay Géza: Magyar hírlaptörténet 1848–1918. Bp. 2008. 90–94.
