Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
PREPUK ANIKÓ 945 Zsidó Szemle című tudományos folyóirat indulásával vált a haladó zsidó közélet egyik legfontosabb fórumává.45 A lapok jelentőségét különösen megnövelte, hogy a zsidóság nem hozott létre önálló érdekvédelmi szervezeteket és politikai pártokat, ezért a sajtónyilvánosság bizonyos mértékig e szervezetek szerepét is igyekezett betölteni. Elsősorban az Egyenlőség lépett fel ezzel az igénnyel. A Bogdányi Mór, majd Szabolcsi Miksa által szerkesztett hetilap munkatársai rendkívül érzékenyen reagáltak a kor minden olyan eseményére, amely érintette a zsidó polgárokat és intézményeiket. A magyar szabadelvűség elkötelezettjeiként védelmezték az 1867-ben elnyert egyéni emancipációt, és szenvedélyes írásokkal küzdöttek az antiszemitizmus ellen. A lap a modernizált vallási hagyomány fenntartására törekedett, és a felekezet újraegyesítésére irányuló törekvéseknek is fórumot biztosított. Sokoldalúan foglalkozott a vallási emancipáció hiányának negatív következményei vel, s az egyik legfontosabb célnak a vallási egyenlőség kivívását tekintette. Az Egyenlőség a felekezet főrendiházi képviseletét is a vallási autonómiával való összefüggésében szemlélte. Gruber Lajos cikksorozata nyomon követte a törvényjavaslat sorsát, elemzése – megkerülve a vallások jogállásában mutatkozó különbségeket – az emancipációs alaptörvényből vezette le a főrendi képviselethez való jogot, s az alkotmány megsértéseként értékelte annak esetleges meghiúsulását.46 Másfelől a reformtervezetekben is hangsúlyos nemzetiségi szempontra hivatkozott, arra, hogy Magyarországnak szüksége van a zsidók támogatására „a belsejében dúló nemzetiségi viszályok közepette”. Úgy vélte, a zsidók „népesedési szempontból” is fontos szolgálatot tesznek azzal, hogy a leggyorsabban magyarosodnak, s a nemzetiségek közül egyedül ők fejlődnek „centripetális irányba”, s ezáltal jótékony nemzeti missziót teljesítenek.47 Gruber elsősorban Tóth Lőrinc reformjavaslatával szállt vitába, amely nemcsak az egyházak képviselői, de a kinevezett főrendek között sem látott volna szívesen zsidó felsőházi tagot. 48 Elemzésében történeti érvekkel cáfolta Tóth okfejtését, miszerint a zsidók nem rendelkeznek „honszerző dicső ősökkel”,49 és hangsúlyozta a zsidóság részvételét a magyar történelem eseményeiben a kezdetektől a jelenkorig. Többek között a 45 Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei (1881–1931). Bp. 1993.; A „tudománnyal kibékült zsidóság”. Tanulmányok a Magyar Zsidó Szemle első korszakáról. Szerk. Kiss Endre. Bp. 2016.; Prepuk Anikó: Az izraelita hírlapirodalom kezdetei Magyarországon. In: Emlékkönyv ifj. Barta János 70. születésnapjára. Szerk. Angi János – Pallai László – Papp Imre. Debrecen 2010. 311–328. 46 Exegiuus [Gruber Lajos]: Helye legyen-e a zsidóhitfelekezetnek is a magyar felsőházban I. Egyenlő ség, 1884. július 27. 1–2 47 Exegiuus [Gruber Lajos]: Helye legyen-e a zsidóhitfelekezetnek is a magyar felsőházban II. Egyenlő ség, 1884. augusztus 3. 1–3. 48 Tóth L.: A magyar felsőház reformja i. m. 45., 83. 49 Exegiuus [Gruber Lajos]: Helye legyen-e a zsidóhitfelekezetnek is a magyar felsőházban III–IV. Egyenlőség, 1884. augusztus 10. 1–3.; augusztus 17. 1–4.
