Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
MIÉRT NEM NYERT KÉPVISELETET AZ IZRAELITA FELEKEZET...? 946 közös honfoglalást feltételező kazár származás tételére hivatkozott, 50 míg a kö zelmúlt történései közül 1848–1849 eseményeit emelte ki, és szembeállította az arisztokrácia ellentmondásos magatartását a zsidóság aktív közreműködésével a forradalomban és a szabadságharcban. Kísérlet az izraelita felekezet főrendiházi képviseletére A főrendiházi törvényjavaslatnak a téma szempontjából az egyházi képviselet bővítését célzó 4. §. B. pontja érdemel figyelmet, amely a címzetes püspökök kivételével érvényben hagyta valamennyi katolikus megyéspüspök és az eddig szereplő katolikus és görögkeleti egyházi méltóságok tagságát. A protestáns felekezeteket azonban a rangidősség elve alapján kívánta képviselethez juttatni: a református és az evangélikus egyház 3–3 legidősebb püspöke, 3 református főgondnok, 2 ágostai főfelügyelő és 1 egyetemes főfelügyelő, valamint 1 unitárius püspök vagy főgondnok tagságát helyezte kilátásába.51 Várható volt, hogy a képviselők szá mában megmutatkozó különbségek miatt vita alakul ki, ezért a javaslat tárgyalását előkészítő parlamenti bizottság külön hangsúlyozta, hogy az egyes egyházak képviselőinek létszáma nem ítélhető meg pusztán a hívek lélekszáma alapján. Hasonlóan fontos figyelembe venni az egyes felekezetek történelmi fejlődését és közjogi szerepét.52 Az izraelitákra nézve a bizottság javaslata nyomán a törvényjavaslat eredeti szövege úgy módosult, hogy benne az „izraelita hitfőnök” helyett „egy izraelita hitközségi egyházi vagy világi elöljáró” kinevezése szerepelt. 53 A várakozásoknak megfelelően a törvényjavaslat részletes tárgyalásakor a képviselőházban hosszas vita alakult ki az egyházak képviseletéről. Többen vitatták az egyházmegyével nem rendelkező címzetes püspökök tagságának megszüntetését, a legélénkebb disputa azonban a kérdéses paragrafus legapróbb részletéről, az izraeliták képviseletét kilátásba helyező B/d. pont körül bontakozott ki. A tárgyalás során ismét az antiszemita képviselők játszottak főszerepet, akiknek száma időközben gyarapodott, hiszen 1884-ben összesen 17 antiszemita képviselő jutott mandátumhoz.54 Vezérszónokuk, Veres József a szakszerűség látszatát fenntartva arra hi vatkozott, hogy a jogegyenlőség elve megköveteli, hogy az izraeliták is járják végig 50 Kohn Sámuel: A zsidók története Magyarországon. A legrégibb időktől a mohácsi vészig. Bp. 1884. 12–46.; Konr ád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre. Századok 150. (2016) 631–665. 51 Törvényjavaslat, a főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről. In: KI 1884−1887. I. 25. sz. 135. 52 „A főrendiháznak mint felsőháznak szervezéséről” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a hozzá utasított törvényjavaslat tárgyában. In: KI 1884–1887. IV. 65. sz. 40. 53 Melléklet a 65. számú irományhoz. In: KI 1884–1887. IV. 65. sz. 45. 54 Kubinszky J.: Politikai antiszemitizmus Magyarországon i. m. 131–162.
