Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Dévényi Anna: A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban
96 A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS TÁRSADALOMPOLITIKAI VETÜLETEI A HORTHY-KORSZAKBAN azt, hogy arra elsősorban „gyógyszerként” tekintettek, mely az ország égető társadalmi, kül- és belpolitikai, de gazdasági bajait is orvosolni hivatott. A „tömegek terelése” – szervezeti reform II. A középiskola ügye Klebelsberg reformprogramját követően sem került nyugvópontra. Alighogy végzett az első reformévfolyam, Hóman Bálint ismét napirendre tűzte az egységesítés kérdését. Az új kultuszminiszter új programját a reform helyett pontosabb lenne modernizációnak, vagy még inkább – Roger Griffin nyomán – a „programadó modernizmus” megnyilvánulásának neveznünk. Ennek lényege, hogy „a modern államgépezet erejét felhasználva, a társadalom mérnökeként alternatív modernitást szerkeszt, ahol az állam »kertészkedő állam« lesz, s fanatikus hittel új rendet, »új embert« és új erkölcsöt alkot”.67 Hóman egész köz művelődésügyre vonatkozó, minden részletre kiterjedő (már-már agyonszabályozott) reformprogramja egy ilyen, felülről precízen irányított, szakszerű, tudományosan is megtervezett állam és társadalom vízióját tükrözte, melyben nemcsak az intézmények, de az állampolgárok is a kormány elvárásai szerint „működnek”. Bár az elvi–világnézeti alap lényegét tekintve mit sem változott, Hóman mégis új – Gömbös ambícióihoz is illeszkedő – koncepcióval állt elő.68 A törekvést demonstratív módon jelezte a középiskola szervezeti, tantervi és felügyeleti rendszerének újrakodifikálása. 69 Az 1934. évi XI. tc. megszüntette a középiskola-fajták rengetegét és egyetlen intézményformát hagyott meg, melynek tanterve a reálgimnáziumét vette át, új neve egyszerűen gimnázium lett, mind a fiú-, mind a leányiskolákat tekintve. Ezzel megszűnt a latinmentes középiskola, a reáliskola is.70 Ez azonban Hóman átfogó iskolareformjának csak az első lépése volt. 1938-ban megalkotta a négy évfolyamos mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi gyakorlati középiskolákat (pontosabban csak ezek jogszabályi hátterét), valamint a tanítóképző szerepét átvevő líceumot, melyekbe a polgári iskolát követően vagy a gimnázium 67 Roger Griffin: Politikai vagy ontológiai bizonytalanság? In: Jogfosztás – 90 éve. Tanulmányok a numerus claususról. Szerk. Molnár Judit. Bp. 2011. 17. – Gömbös Gyula és Hóman Bálint politikájának e modernitáselméleti értelmezését, valamint Hóman nemzetnevelési koncepcióját bővebben lásd Dévényi Anna: Nemzetnevelés – oktatáspolitikai válasz a Trianon-krízisre. In: Trianon és a magyar felsőoktatás I. (Veritas könyvek 15.) Bp. 2018. 307–332. 68 Gömbös ambícióihoz lásd Vonyó József: Gömbös Gyula és a hatalom. Pécs 2018. 69 „A miniszter az új törvénnyel új irányokat akar megteremteni a középiskolában, éppen ezért nem a régi, egyébként bevált utasításokra, hanem az új elgondolásoknak megfelelő utasításokra van szükség” – szólt a VKM válasza az OKT azon javaslatára, hogy a tantervek és tantervi utasítások megszövegezésénél a klebelsbergi dokumentumokat használják kiindulópontnak. Az OKT 1935. márc. 27-ei ülésének jegyzőkönyve. OKT jegyzőkönyvek 1934–1935. OPKM K 70 Érettségit latintanulás nélkül továbbra is lehetett szerezni a felsőkereskedelmi iskolákban.
