Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
MIÉRT NEM NYERT KÉPVISELETET AZ IZRAELITA FELEKEZET...? 944 tárgyalása 1883 novemberében, nem sokkal a tiszaeszlári vérvádper és az azt követő antiszemita zavargások, illetve az Országos Antiszemita Párt megalakulása után kezdődött.39 A kormány kompenzációnak szánta a javaslatot a történtekért, ezért nem hallgatott azokra a kormánypárti és ellenzéki véleményekre, amelyek a politikai helyzetet nem találták alkalmasnak a tervezet napirendre tűzésére. A képviselőházban az antiszemita politikusok kihasználták a vérvád által teremtett hangulatot, és erőteljes beszédeket intéztek a keresztény–zsidó vegyes házasság engedélyezése ellen.40 Jóllehet a javaslatot a liberális többségű képviselőház megszavazta, szüksé gességéről a tervezet támogatói között sem alakult ki egyetértés. Irányi Dániel és Szilágyi Dezső a kötelező polgári házasság mellett tett hitet, s a jelen javaslatot csak átmenetinek szánta a házassági jog átfogó szabályozásáig.41 Többen annak veszélyére is rámutattak, hogy ha a polgári házasság intézménye „zsidó házasság” formájában kerül a köztudatba, az újabb válaszfalat építhet zsidók és keresztények közé. 42 A javaslatot a főrendek buktatták meg, akik a második kamara történetében példa nélküli lépéssel, két alkalommal vétózták meg a tervezetet.43 A közélet iránti közömbösségéről ismert testület mindenkit mozgósított, akitől ellenszavazatot remélt, így a második tárgyalás során duplájára nőtt a jelenlévők száma. A reform előtt álló főrendiházban az egyházak képviselőiként csak a katolikus és a görögkeleti egyházfők foglaltak helyet, akik közül Simor János hercegprímás a keresztény társadalom felbomlásának veszélyére figyelmeztetett, nagy befolyást tulajdonítva a zsidó vallás beolvasztó erejének.44 A keresztény–zsidó kapcsolatokat illetően a főpapok ragaszkodtak a cultus disparitas, azaz a vallásgyakorlatok eltéréséből eredő házassági akadály fenntartásához. Másrészt a polgári házasságot az állam által az egyházak belügyeibe való illetéktelen beavatkozásként értékelték, ezért azt teljes egészében elvetve szavaztak egyöntetűen a törvényjavaslat ellen. A neológ felekezeti sajtó a vallási autonómiáért A keresztény–zsidó házasságok legalizálását célzó részleges polgári házasság kudarca és az izraelita felekezet főrendiházi képviseletének megfogalmazása közötti kapcsolatot a progresszív–neológ izraelita sajtóban megjelenő cikkek is mérlegelték. A felekezeti sajtó az 1880-as években az Egyenlőség című közéleti hetilap és a Magyar 39 Kubinszky Judit: Politikai antiszemitizmus Magyarországon, 1875–1890. Bp. 1976. 105–162.; Kö vér György: A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek. Bp. 2011. 607–655. 40 A képviselőházi vita részleteit lásd Zeller Á.: A magyar egyházpolitika i. m. II. 1142–1376.; Ónody Géza felszólalása. Uo. 1212–1221. 41 Uo. 1184–1188., 1313–1330. 42 Győri Elek beszéde. Uo. 1234–1250. 43 A főrendiházi tárgyalás. Uo. 1376–1452.; A szavazás részletei: Uo. 1444–1446., 1451. 44 Uo. 1376–1382.
