Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Prepuk Anikó: Miért nem nyert képviseletet az izraelita felekezet a dualizmus kori főrendiházban
935 SZÁZADOK . () . SZÁM Prepuk Anikó MIÉRT NEM NYERT KÉPVISELETET AZ IZRAELITA FELEKEZET...? A DUALIZMUS KORI FŐRENDIHÁZBAN? 1915 októberében az Egyenlőség című neológ zsidó hetilap ünnepi számot jelen tetett meg az izraelita vallás recepciójának 20. évfordulója alkalmából. A lap közölte több kortárs politikus és egyházfő, valamint a törvény megszületésében közreműködők nyilatkozatát.1 Közzétette Kohn Sámuel pesti főrabbi beszédét, amely a recepció életbelépésekor, 1895. november 2-án hangzott el a Dohány utcai zsinagógában.2 Az Egyenlőség saját jogon is ünnepelt, hiszen a néhány hónap pal korábban elhunyt főszerkesztő, Szabolcsi Miksa és munkatársai indították azt a mozgalmat, amely az 1892. évi választások idején az ország zsidó hitközségeit mozgósította a vallási emancipáció érdekében.3 Az ünnepi lapszám nem lehetett teljes a két évtized tapasztalatainak mérlegelése nélkül, ezért a méltatások mellett több írás is foglalkozott azzal, milyen mértékben tudta érvényesíteni az izraelita felekezet a bevett vallásokat megillető jogokat.4 A neológ elemzők egyetértettek abban, hogy a recepció „sok tekintetben szép igérvény maradt”, 5 hiszen hitközségi és iskolai ügyeit a felekezet nem intézheti önállóan, az állam nem segélyezi ugyanolyan mértékben az izraelita felekezetet, mint a bevett keresztény egyházakat, a hitközségek vitás kérdéseiben a végrehajtó hatalom helyi képviselői döntenek, a rabbik és a tanítók ellátásáról és nyugdíjáról a felekezet nem intézkedhet saját hatáskörében, illetve nincs olyan törvényes fórum, amely védelmet nyújtana az izraelitákat ért sérelmekkel szemben.6 A bevett vallásokat 1 Főpapok és államférfiak nyilatkozatai. Egyenlőség, 1915. október 31. 2–3., 7–11.; Akiknek a recepciót köszönhetjük. Uo. 7–12.; Megjelent Csernoch János hercegprímás, Balthazár Dezső református püspök, Jankovics Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter és Vadász Lipót igazságügyi államtitkár üdvözlete, valamint Wekerle Sándor egykori miniszterelnök és Wlassics Gyula volt vallás- és közoktatásügyi miniszter nyilatkozata. 2 Dr. Kohn Sámuel: Ima a recepció életbeléptetésekor. Egyenlőség, 1915. október 31. 13–14. 3 Szabolcsi Lajos: A recepció huszadik évfordulója. Egyenlőség, 1915. október 31. 1.; Komáromi Sándor: Szabolcsi Miksa és a recepció. Uo. 20–21.; Groszmann Zsigmond: A recepciós mozgalom politikai története. Egyenlőség, 1915. október 31. 22–26. 4 A bevett, elismert és tűrt vallások rendszerét a törvényhozás, a társadalom szokásjoga és az állami rendeletek együttesen hozták létre a 19. századra. A bevett vallások a teljes vallásszabadság elnyerésén túl belső önkormányzattal – a katolikus vallás kivételével –, vagyonszerzési és adókivetési joggal rendelkeztek, illetve állami támogatásra tarthattak igényt. Az izraelita felekezet 1895-ig a tűrt, illetve elismert felekezetek közé tartozott, ennek részleteit lásd alább. Péter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil társadalom Magyarországon: történeti áttekintés. Századvég, Új Folyam 4. (1997) tavasz 3–31. 5 Dr. Mezey Ferenc: Tovább! Egyenlőség, 1915. október 31. 16.; Mezei Mór: Quorum pars fui. Uo. 12–13. 6 Székely Ferenc: Recepció és autonómia. Egyenlőség, 1915. október 31. 15–16.
