Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Konrád Miklós: Asszimilációs elvárások és zsidó válaszok az emancipációig
ASSZIMILÁCIÓS ELVÁRÁSOK ÉS ZSIDÓ VÁLASZOK AZ EMANCIPÁCIÓIG 930 egyenjogúsításra, de a „régi nézleteikről” le nem mondó „alsóbb osztályú zsidók” esetében várni kellene, míg erkölcseikben és szokásaikban a keresztény társadalomhoz közelítenek, elsősorban oly módon, hogy leszoknak az „aljas kereskedelmi practikákról”, és a földművelés vagy a kézműves mesterségek felé fordulnak.114 Az idők jele, hogy az előadás zsidó körökben olyan nagy felháborodást váltott ki, hogy Trefortnak ismételten magyarázkodnia kellett. 115 A közhangulatot e téren is inkább az olyanfajta, a zsidók iránt jóval elnézőbb hozzáállás jellemezte, mint Jókai Móré, aki az országgyűlés 1861. május 24-ei ülésén „véteknek” minősítette, „ha bármely osztályt, vagy vallásfelekezetet előbb kizárnánk a polgárjogok teljes élvezéséből, s azután polgárerényeket követelnénk tőle”. 116 A zsidókkal szemben támasztott elvárásokat taglaló írások terén az 1860-as évek sajátossága végül, hogy az évtized elején megújuló érdeklődés az 1861-es országgyűlés után gyorsan, 1862 végére szinte teljesen alábbhagyott, és igazából már az emancipációt elhozó 1867-es évben sem éledt újjá. A keresztény és a zsidó diskurzust összevetve szembetűnő, hogy tartalomban és hangulatban a reformkortól a kiegyezésig tartó periódus során soha oly mértékű eltérés nem mutatkozott a kettő között, mint az 1860-as években. Míg keresztény részről radikális elvárást ekkor már alig találhatni, zsidó részről eleinte korábban soha nem látott mennyiségben sorjáztak a lelkesebbnél lelkesebb, hitfeleiket minden porcikájukban magyarrá válásra buzdító felhívások. Míg a liberális politikai elit a zsidók egyenjogúsítását, ha 1867 végéig nem is emelkedett törvényerőre, már az 1860-as évek elején elintézett ügynek, a legközelebbi jövőben óhatatlanul megvalósuló ténynek tekintette, zsidó részről az emancipáció elmaradása 1861-ben keserves csalódást és türelmetlen kifakadásokat váltott ki. Az 1860-as évek elejének újdonsága, hogy az 1861 elejétől megszakításokkal 1868 márciusáig megjelenő Magyar Izraelita című hetilap révén az integrációpárti zsidók ekkor már egy huzamosabb ideig fennálló magyar nyelvű fórummal is rendelkeztek, amelyen keresztül igyekeztek befolyásolni a magyar közvéleményt. A hetilap fiatal munkatársai közül többen, így Mezei Mór, Tenczer Pál vagy Ágai Adolf a dualizmus kori neológ zsidó establishment oszlopos tagjaiként szolgálják majd felekezetüket. 114 Trefort Ágoston: A társadalom tudománya és Riehl munkái. Budapesti Szemle 16. kötet (1862) 303–304. 115 Vegyes közlemények s újdonságok. Magyar Sajtó, 1862. december 7. 1127.; Mezei Mór: A zsidók Trefort Ágoston magyar társadalmában. Magyar Izraelita, 1862. december 19. 409–411.; Leopold Löw: Die ungarischen Juden vor dem Forum der ung. Akademie. Ben Chananja, 1862. december 19. Melléklet, 425–430.; Különféle. Magyar Sajtó, 1863. január 1. 3. 116 Az 1861-ik évi magyar országgyűlés I. i. m. 477.
