Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Konrád Miklós: Asszimilációs elvárások és zsidó válaszok az emancipációig
ASSZIMILÁCIÓS ELVÁRÁSOK ÉS ZSIDÓ VÁLASZOK AZ EMANCIPÁCIÓIG 906 és – ami ugyanilyen fontos – a zsidók által megfogalmazott törekvések együttes dinamikájának a nyomon követése. 8 Egy szót az eszmetörténeti áttekintésem társadalomtörténeti hátteréről. A reformkorban a magyarországi zsidóság zöme egy kisszámú vagyonos kereskedő és értelmiségi réteg megjelenése dacára továbbra is a vallása által szentelt hagyomány világában élt, nem kis részben annak eredményeként, hogy a II. József halálát követő fél évszázadban az állam tartózkodott a zsidók belső viszonyaiba való bármilyen beavatkozástól.9 A zsidók nyelve alapvetően a jiddis maradt, a nem zsidó kultúra iránti viszonyukat legfőképpen a közömbösség jellemezte. A zsidóság szélesebb rétegeinek, a gazdasági fellendülés következtében kibontakozó városi zsidó polgárságnak a kulturális modernizációja az 1850-es években vette kezdetét, a zsidó népesség tömeges magyarosodása pedig az 1860-as években, azon belül is inkább az emancipáció után. 1839–1840. Erkölcsi regeneráció, magyarosodás A liberális reformellenzék kezdeményezésére az országgyűlés alsótáblája 1840-ben – a Habsburg Birodalomban elsőként – nagy többséggel megszavazott egy törvényjavaslatot, amely a zsidókat polgári jogaik tekintetében egyenlővé tette az ország nem nemes lakosaival.10 A javaslatot a főrendiház elvetette, helyette a fokozatos haladás elve alapján csupán néhány, egyébként jelentős jogkiterjesztő rendelkezést szavazott meg.11 Az uralkodó ezeket tovább csonkította. Így szüle-8 Az emancipációs vitákat tárgyaló művek közül lásd Nathaniel Katzburg: Hungarian Jewry in Mo dern Times: Political and Social Aspects. In: Hungarian-Jewish Studies I. Ed. Randolph L. Braham. New York, NY 1966. 137–170.; Steven Bela Vardy: The Origins of Jewish Emancipation in Hungary: The Role of Baron Joseph Eötvös. In: Ungarn-Jahrbuch 7. 1976. Hrsg. Gabriel Adriányi – Horst Glassl – Ekkehard Völkl. München 1977. 137–166.; Jacob Katz: From Prejudice to Destruction: Anti-Semitism, 1700–1933. Cambridge, MA 1980. 230–236.; Prepuk Anikó: A zsidóemancipáció a reformkorban. In: Történeti tanulmányok III. Szerk. L. Nagy Zsuzsa – Veress Géza. Debrecen 1994. 15–33.; Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849. Századok 129. (1995) 285–334.; Miskolczy Ambrus: A zsidóemancipáció Magyarországon 1849-ben. Az 1849-es magyar zsidóemancipációs törvény és ismeretlen iratai. Bp. 1999.; Gerő András: Zsidó utak – magyar keretek a XIX. században. Liberálisok, antiszemiták és zsidók a modern Magyarország születésekor. In: A zsidó szempont. Bp. 2005. 13–40.; Kecskeméti Károly: Magyar liberalizmus 1790–1848. H. n. [Bp.] 2008. 156–184.; Erdmann Gyula: Szabadság és tulajdon. Az 1839–40. évi országgyűlés története. Bp. 2014. 284–297.; Konrád Miklós: Egyenjogúsítás feltételekkel. A feltételes zsidóemancipáció eszméjének diadala és bukása. Múlt és Jövő 28. (2017) 3. sz. 28–35. 9 Michael Silber: The Historical Experience of German Jewry and Its Impact on Haskalah and Reform in Hungary. In: Toward Modernity: The European Jewish Model. Ed. Jacob Katz. New Brunswick– Oxford 1987. 112., 132–133. 10 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország közgyűlésének írásai III. Pozsony 1840. 143–146. 11 Uo. 181–182.
