Századok – 2020
2020 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Gerald Lamprecht – Eleonore Lappin-Eppel – Ulrich Wyrwa (szerk.): Jewish Soldiers in the Collective Memory of Central Europe. The Remembrance of World War I from a Jewish Perspective (Novák Attila)
894 TÖRTÉNETI IRODALOM „artistái” (violence artists) a passzív szemlélődők jelenlétéből (220–224.). Bodó nemcsak a nők, hanem a férfiak szexualizált megalázását is bemutatja (224–229.), majd egy újabb esettanulmányban elemzi a Hamburger Sándorné ellen egy katonai laktanyában elkövetett nemi erőszak elkövetőinek motivációit (229–235.). A mű hetedik fejezetében úgy érvel, hogy az erőszak, illetve az azzal való fenyegetés elsősorban a paramilitáris csoportok tagjai anyagi helyzetének és társadalmi pozíciójának javítását szolgálta, és bemutatja, hogy milyen társadalmi és etnikai összetételűek voltak a különböző katonai és polgári paramilitáris csoportok. Ebben a fejezetben bővül az elkövetők köre, s ahogy változik az erőszak formája, úgy új társadalmi csoportok csatlakoznak az immár főleg antiszemita motiváltságból elkövetett erőszakcselekményekhez (240–249.). Itt jelennek meg az egyetemi szélsőjobboldali mozgalmak, és a szerző az egyetemisták és az őket támogató politikai elit motivációit is elemzi (249–262.). A katonai hierarchián és a társadalmi normákon kívül működő „farkasfalkák” (wolf packs) belső dinamikáját, tagjainak és vezetőinek nárcisztikus személyiségét vizsgálja a munka zárófejezete. Mik voltak az „antiburzsoá burzsoá lázadók” (anti-bourgeois bourgeois rebels) mozgatórugói, hogyan és miért működtek ezek az alakulatok? Végkövetkeztetése az, hogy az erőszak nemcsak eseti és véletlenszerű, hanem szisztematikus és szándékos is volt (292.). Kötete epilógusában a szerző a második világháború végéig követi a katonai különítmények vezetőinek sorsát, majd röviden érinti a felelősségre vonások történetét és a paramilitáris szerveződések iránti nosztalgia újraéledését (300–308.). A könyv levéltári forrásanyaga az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vizsgálati dossziéira, a Hadtörténelmi Levéltárban található korabeli csapatanyagokra és a korabeli sértetti jegyzőkönyvekre épül. A gondosan és alaposan lábjegyzetelt könyvben egyedül a szegedi (Prónay) vadászzászlóaljra vonatkozó hivatkozások nehezen visszakövethetők. Itt ugyanis a szerző – szemben az összes többi levéltári hivatkozással – az egyes dobozokban sorrendben iktatott iratoknak nem adja meg a számát, csak a dobozok számát tünteti fel. Mindez rendkívül megnehezíti az utána jövő történész munkáját. Pontos jelzet nélkül ugyanis ezer és ezer lapot kell átnézni ahhoz, hogy megtaláljuk a hivatkozott iratot. Összességében Bodó Béla könyve nemcsak azért kiemelkedő, mert az elmúlt száz év első olyan munkája, amelyik monografikus igénnyel dolgozza fel a fehérterror jelenségeit, hanem azért is, mert interdiszciplináris jelleggel és erős elméleti háttérrel megtámogatva mutatja be téziseit. Gellért Ádám JEWISH SOLDIERS IN THE COLLECTIVE MEMORY OF CENTRAL EUROPE The Remembrance of World War I from a Jewish Perspective Szerk. Gerald Lamprecht – Eleonore Lappin-Eppel – Ulrich Wyrwa Böhlau Verlag, Wien–Köln–Weimar 2019. 377 oldal Érdekes kötetet jelentetett meg a Böhlau Verlag. A kelet-közép-európai zsidó katonai tapasztalatokkal, illetve az ezekkel kapcsolatos emlékezetpolitikákkal foglalkozó terjedelmes kiadvány jó érzékkel összeállított könyv benyomását kelti. Zsidó katonák modern kori történeteit ismertető, illetve főleg – a centenáriumi év okán – az első világháborúnak a zsidóságra gyakorolt hatását taglaló tudományos szümpozionok és kötetek születtek már. Ami századok 154. (2020) 4. szám
