Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Dévényi Anna: A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban
DÉVÉNYI ANNA 89 világnézeti, társadalompolitikai, a társadalom jövedelem- és presztízshierarchiáját is érintő kérdések feszültek. E ponton szükséges visszautalnunk központi kérdésünkre: milyen szerepe van a társadalmi mobilitásban a differenciált vagy egységes középiskolának? 35 Milyen hatásokat tulajdonítottak e szervezeti kérdésnek a kor oktatáspolitikusai? Az ügy jelentőségét mutatja, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) mindjárt 1919 decemberében kérdőívet küldött ki az összes középiskolába, a szervezeti reform előkészítése érdekében.36 A kérdéseket egy-két mondatos „helyzetértékelések,” a döntést „segítő” információk vezették fel, melyek már–már direkt módon sugalmazták a „helyes” választ, világossá téve a kérdőív összeállítójának álláspontját. A feltett nyolc kérdés egyértelműen azt sugallta, hogy a középiskola alsó négy osztályában nincs értelme a differenciálásnak. Azaz a reáliskola és a humángimnázium, valamint a polgári iskola 1–4. évfolyamát szervezetileg (így tantervileg is) egységesíteni kell. Az egységesítés sarokpontja a latin száműzése volt a középiskola alsó négy osztályából.37 Mindez a liberális dualista oktatáspolitika folytatását jelentette volna, még nyitottabbá téve az utat a továbbtanulni vágyók előtt. Mint közismert, Klebelsberg oktatáspolitikájában ennek épp az ellenkezője valósult meg. A kérdőív megfogalmazóját, Imre Sándort38 Klebelsberg a VKM élére történő kinevezése után rövid úton eltávolította a minisztériumból, és a középiskolai reform ügyében (Fináczy Ernő mellett) elsősorban Kornis Gyula intencióira hagyatkozott. Kornis Iskolarendszerünk reformja című programadó írásá ban már 1919-ben élesen bírálta, a középiskola „balkanizálásának” nevezte Imre koncepcióját.39 A két oktatáspolitikus szövegeiben, első ránézésre, mégis több a hasonlóság, mint a különbség. Imre és Kornis számára is evidens volt, hogy a háború utáni válságos helyzetben a „nemzeti megújulás” legfontosabb eszköze 35 Szociológiai kutatások már bizonyították, hogy a pályaválasztás átvitele 10-ről 14 éves korra – amiről itt tulajdonképpen szó van – valóban növeli az alacsonyabb társadalmi rétegből érkezők továbbtanulási esélyeit. Andorka Rudolf – Simkus Albert: Az iskolai végzettség és a szülői család társadalmi helyzete. Statisztikai Szemle 61. ( 1983) 592–611. 36 A VKM 1919. évi 200.883 B. I. számú rendelete a középiskola reformjának előkészítése tárgyában. Hivatalos Közlöny 1919. 387–389. 37 Ez az elképzelés nem új, a dualizmus kori, s főleg az 1910-es évek elején fellángoló vitákban már úgyszólván közszájon forgott. 38 Imre Sándor (1877–1945) pedagógus, oktatáspolitikus.1919–24 között a VKM államtitkára, 1922-től Klebelsberg tartós szabadságra küldte, majd 1924-ben felmentette a Károlyi-kormányban vállalt helyettes államtitkári pozíciója miatt. 1925-től a szegedi, 1935-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, majd rektora. A „nemzetnevelés” tárgyában írt pedagógiai munkái tették ismertté. Bővebben lásd Heksch Ágnes: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. Bp. 1969. 39 Ez az írás az 1919. dec. 30-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának közoktatásügyi bizottsága előtt elmondott beszéd szerkesztett változata. Eredeti megjelenését lásd Magyar Középiskola 13. (1920) 1. sz. 3–19. A tanulmányt Kornis 1928-ban Kultúra és politika címmel kiadott gyűjteményes kötete is tartalmazza, 1919-es datálással.
