Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
TUSOR PÉTER 819 körüli bonyodalmak lecsengésével párhuzamosan152 – a Szentszék álláspontja az egri püspök addig meglehetősen doktriner módon, a hatályos kánonjogi előírások szellemében kezelt rezideálásának megítélésében. Az álláspontváltozás precedenssé is emelkedett. A Kúria következetességének bizonyítékaként értékelhetjük, hogy a – magyar kollégája által reflektorfénybe állított – Peter Gembicki przemysli püspök, lengyel királyi kancellár is köteles volt kérni diszpenzációját, amit meg is kapott. 153 Összegzés Befejezésül pontokba szedjük írásunk fontosabb eredményeit. Azon vizsgálatokét, melyek egy újabb eseménysor és ennek nyomán újabb szempontrendszer mentén vezettek közelebb az 1630–1640-es évek szentszéki–magyar kapcsolatainak alaposabb megismeréséhez. 1. A munka kettős jelleggel bír. Tekinthető a kora újkori magyar–szentszéki kapcsolatok feldolgozása újabb, intézménytörténeti jellegű fejezetének. Ugyanis az egyik pápai dikasztérium magyar vonatkozásait tárgyalja, még ha ez a hatóság a kisebbek közé sorolható, és a magyar vonatkozásuk csupán egyetlen ügyre korlátozódott is. Miközben megismerkedhettünk a Rezidencia Kongregáció alapításával, működésével, sajátosságaival, és a pápai–magyar viszonyrendszernek egyik újabb kulcsproblémáját, konfliktusforrását rekonstruálhattuk. 154 2. A rezidenciaügyben vallás és politika interferenciája nagyon összetetten, több rétegben mutatható ki. Az a primér szintű kapcsolat, amely a kongregáció alapítása előzményéül szolgáló rezidenciabulla és Pázmány Rómától történő távoltartása között megfigyelhető – itt nem jelentkezik. A Kúriának kezdettől fogva kifejezetten valláspolitikai érdeke volt, hogy Lippayt a bécsi udvarban tartsa, ezt azonban elfedték előtte doktriner lelkipásztori célkitűzések. Ezeket csak egyéb, járulékos politikai szempontok voltak képesek megingatni a sűrűsödő tárgyalások során, leginkább az egyéb viszonylatban is feszültté váló Habsburg–pápai kapcsolatok javításának szándéka és az egri püspök-kancellár Szentszék iránti lojalitásának biztosítása. 3. A pápai és Habsburg diplomáciai forrásokon keresztül vált megismerhetővé a magyar (egyházi és világi) rendi dualizmus világa, belső megosztottsága, 152 Uo. II. 379. 380. (1638. dec. 11-ei és 14-ei bejegyzések). 153 1640. június 14-én, hat hónapra kapott felmentést, „si tamdiu esset in officio Cancellieratus”. Lauro, A.: La Curia Romana e la residenza dei vescovi. i. m. 879. Azonosítása: HC IV 288. 154 A korábban feltártakat lásd Tusor P.: A magyar egyházi elit és Róma i. m. A legközelebbi a hasonlóság a jóval jelentősebb Rítus Kongregáció feldolgozásáéval, ahogy az intézménytörténeti megközelítés szintén párosul egy jelentősebb és tanulságos üggyel, a Szent Margit-féle kanonizációval. Uő: A magyar egyház és a Sacra Rituum Congregatio a katolikus megújulás korában. A kongregáció megalapításától 1689-ig. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok – Regnum 11. (1999) 1–2. sz. 33–64.
