Századok – 2020

2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)

TUSOR PÉTER 819 körüli bonyodalmak lecsengésével párhuzamosan152 – a Szentszék álláspontja az egri püspök addig meglehetősen doktriner módon, a hatályos kánonjogi előírások szellemében kezelt rezideálásának megítélésében. Az álláspontváltozás precedenssé is emelkedett. A Kúria következetességének bizonyítékaként értékelhetjük, hogy a – magyar kollégája által reflektorfénybe ál­lított – Peter Gembicki przemysli püspök, lengyel királyi kancellár is köteles volt kérni diszpenzációját, amit meg is kapott. 153 Összegzés Befejezésül pontokba szedjük írásunk fontosabb eredményeit. Azon vizsgálato­két, melyek egy újabb eseménysor és ennek nyomán újabb szempontrendszer mentén vezettek közelebb az 1630–1640-es évek szentszéki–magyar kapcsolatai­nak alaposabb megismeréséhez. 1. A munka kettős jelleggel bír. Tekinthető a kora újkori magyar–szentszéki kapcsolatok feldolgozása újabb, intézménytörténeti jellegű fejezetének. Ugyanis az egyik pápai dikasztérium magyar vonatkozásait tárgyalja, még ha ez a hatóság a kisebbek közé sorolható, és a magyar vonatkozásuk csupán egyetlen ügyre kor­látozódott is. Miközben megismerkedhettünk a Rezidencia Kongregáció alapítá­sával, működésével, sajátosságaival, és a pápai–magyar viszonyrendszernek egyik újabb kulcsproblémáját, konfliktusforrását rekonstruálhattuk. 154 2. A rezidenciaügyben vallás és politika interferenciája nagyon összetetten, több rétegben mutatható ki. Az a primér szintű kapcsolat, amely a kongregáció alapítása előzményéül szolgáló rezidenciabulla és Pázmány Rómától történő távoltartása kö­zött megfigyelhető – itt nem jelentkezik. A Kúriának kezdettől fogva kifejezetten valláspolitikai érdeke volt, hogy Lippayt a bécsi udvarban tartsa, ezt azonban elfed­ték előtte doktriner lelkipásztori célkitűzések. Ezeket csak egyéb, járulékos politikai szempontok voltak képesek megingatni a sűrűsödő tárgyalások során, leginkább az egyéb viszonylatban is feszültté váló Habsburg–pápai kapcsolatok javításának szán­déka és az egri püspök-kancellár Szentszék iránti lojalitásának biztosítása. 3. A pápai és Habsburg diplomáciai forrásokon keresztül vált megismerhe­tővé a magyar (egyházi és világi) rendi dualizmus világa, belső megosztottsága, 152 Uo. II. 379. 380. (1638. dec. 11-ei és 14-ei bejegyzések). 153 1640. június 14-én, hat hónapra kapott felmentést, „si tamdiu esset in officio Cancellieratus”. Lauro, A.: La Curia Romana e la residenza dei vescovi. i. m. 879. Azonosítása: HC IV 288. 154 A korábban feltártakat lásd Tusor P.: A magyar egyházi elit és Róma i. m. A legközelebbi a hasonló­ság a jóval jelentősebb Rítus Kongregáció feldolgozásáéval, ahogy az intézménytörténeti megközelítés szintén párosul egy jelentősebb és tanulságos üggyel, a Szent Margit-féle kanonizációval. Uő: A magyar egyház és a Sacra Rituum Congregatio a katolikus megújulás korában. A kongregáció megalapításától 1689-ig. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok – Regnum 11. (1999) 1–2. sz. 33–64.

Next

/
Thumbnails
Contents