Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
LIPPAY GYÖRGY A RÓMAI REZIDENCIA KONGREGÁCIÓ ELŐTT (1638–1642) 808 közölje a prímással a követi kérvényben foglaltakat (és nyilván kérje ki véleményét). A magyar egyház fejének július 12-ei levele tehát korábban sem kerülte el a kúriai döntéshozatal figyelmét, ám mivel egy irányba mutatott saját szándékaival, jelesül a Rezidencia Kongregáció határozataival, nem szenteltek különösebb figyelmet neki. A koncentrált Habsburg-fellépés hatására most azonban Barberini arra hatalmazta fel a nunciust, hogy adhat némi haladékot (qualche dilazione ) Lippaynak, és közben megfontolhatja az ügyben (a követi memorialé ban) felhozott érveket. E megfontolás része volt az egyeztetés Lósyval. A pápai követnek minderről nem titkosított jelentésben kellett beszámolnia, hogy azt a Rezidencia Kongregációval is közölhessék. A bíboros nepos röviden egy megoldási javaslatot is felvázolt: az udvari kancellári tisztet felváltva gyakorolhatná két püspök: pár hónapig Lippay, pár hónapig pedig egy másik, közelebb lakó püspök helyettes kancellári címmel (cancelliere sostituto ), így a lelki szolgálata kevesebb kárt szenvedne, és Lippay sem lenne mindvégig akadályoztatva rezidenciakötelezettsége teljesítésében. 108 E szembeötlően kompromisszumos elképzelését a jegyzék fogalmazója nem saját kútfőből merítette, többek javaslatát (alucni dicevano ) fogalmazta meg. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a Rezidencia Kongregáció tagjain kívül mások is állást foglaltak volna a kérdésben. Az államtitkársági jegyzék soraiban tehát a Kongregációban felmerült elképzelést azonosíthatunk, a testület ugyanis épp január 7-én tartott ülést. A bécsi nuncius számára megfogalmazott kongregációs utasításból kihámozható határozat röviden ismertette a tényállást: Gonzaga követ fellépését a pápánál, akinek akarata értelmében a Kongregáció felhatalmazta a nunciust, hogy engedje Lippayt az udvarban maradni, amíg az összes felmerült érvet meg tudják testületileg vizsgálni és döntést tudnak azokról hozni. 109 Az immár a Pápa–Államtitkárság–Rezidencia Kongregáció háromszögben zajló kuriális eljárás szabályszerűségét tovább erősítette a bő két hónap múltán, 1639. március 15-én megtartott ülés decretum a, amellyel a Kongregáció tagjai négy hónap távollétre adtak engedélyt Lippaynak, hogy eközben tájékozódhassanak a általa felhozott okokról (super causis expressis ), kiváltképpen a harmadik és utolsó pontokról. Ezen az ülésen feltűnik Francesco Ceva államtitkár is, jelezve a politikai szál erősödését a döntéshozatalban.110 A szokásosan tömör, latin nyelvű dekrétum mellett a nunciusnak megfogalmazott olasz nyelvű utasítás több információval is szolgál. Kiderül belőle, hogy időközben a Rezidencia Kongregáció is referált a pápának a követi kérvényben foglaltakról – melyet e hivatal is továbbított Malatestának –, és a pápa ezután döntött a négy hónap haladék mellett, 108 BAV Barb. Lat. vol. 7076. nr. 9. 109 Róma, 1639. jan. 7. ASV Congr. Concilio, Reg. Litt. Resid. vol. 1, fol. 78v. 110 Róma, 1639. márc. 15. ASV Congr. Concilio, Reg. Litt. Resid. vol. 1, fol. 81v –82 r.
