Századok – 2020
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Tusor Péter: Lippay György a római Rezidencia Kongregáció előtt (1638–1642)
TUSOR PÉTER 795 nyoma sincs a kompromisszumkészségnek. (És egészen élete végéig nem is lesz.) Ha politikusabb alkat, valószínűleg már az 1640-es évek végére magára ölthette volna a bíbort, melyért – miként a hír járta róla – szinte „megőrült”.61 Talán csak élete utolsó két éve folyamán, a lipóti preabszolutizmus új világában előzte meg nála a „nemzeti” szempont a vallásit.62 Ebben a tekintetben, úgy tűnik, kifeje zetten szakított elődjének, Pázmány Péternek a klesliánus Compostion ra 63 hajazó egyensúlypolitikával, noha az erőviszonyok nem igazán javultak a magyar kardinális halála óta eltelt rövid idő alatt. Summa summárum: a római egyházpolitikának kezdettől fogva kifejezetten érdekében állt volna, hogy az egri püspököt a császári udvarban tartsa. Az elkövetkező események azonban a kánonjogi előírásokhoz való doktriner ragaszkodás miatt sokáig épp az ellenkező irányba tartottak. Az országgyűlési szereplése kapcsán VIII. Orbán figyelmét felkeltő magyar prelátus kancellárként valóban folyamatosan távol tartózkodott székhelyétől, a római kongregációs eljárás emiatt tovább folytatódott, sőt egy darabig még Draskovich sem tudta magát kivonni alóla. 64 A Rezidencia Kongregáció dekrétumai 1638 nyarán Lósy prímás római akciója A július 8-ai és augusztus 19-ei határozatok. A Kongregáció tagjai A Rezidencia Kongregáció 1638. július 8-ai ülésén ragaszkodott hét hónappal korábbi álláspontjához, és határozatában előírta: a bécsi nuncius közölje az egri püspökkel, hogy a pápai konstitúció csak az országgyűlés okán történő távolmaradást 61 Purpura Pannonica. Az esztergomi bíborosi szék kialakulásának előzményei a 17. században (CVH I/3). Bp.–Róma 2005. 106–160.; Die Diarien und Tagzettel i. m. II. 786. (1646. márc. 10.). Lippay protestálására a linzi béke ellen: Uo. 874. (1646. okt. 27.). 62 Vö. pl. Bene Sándor – Szabó Sándor: Oktatás jó elmélkedésre. Hadtörténelmi Közlemények 113. (2000) 437–476. (Jo Emlékezttű Magyar Országhi Palatinus Wesselyény Ferencz, n[a]gy Esztergami Érssek Lippay Győrgy s- Judex Curiae Nadasdy Ferencz, és Horváth Országhi Bán Zrinyi Péter Haza fiusságoktul viseltettvén Nemett Nemzett igája ala vetett Haza szabaditassára valo Elmélkedéssek.) 63 Alexander Koller: Papst, Kaiser und Reich am Vorabend des Dreißigjährigen Kriges (1612–1621). Die Sicherung der Sukzession Ferdinands von Innerösterreich. Die Außenbeziehungen der römischen Kurie unter Paul V. Borghese (1605–1621). (Bibliothek des Deutschen Historischen Instituts in Rom 115.) Tübingen 2008. 101–121., 112–118. 64 Az 1637–1638-as országgyűlés időszakának vatikáni forrásai teret, időt és mélységet tekintve egyaránt sűrű mintázatban tárták elénk a magyar katolikus egyházi és világi elit belső törésvonalait, a pápai diplomáciát bevonni sem restellő intrikáit. A diéta lezárásával a tér- és időbeli dimenziók kitágultak ugyan, az események történeti megismerhetősége azonban szerencsére nem nagyon változott. (Természetesen nem minden forrás maradt ránk, és nyilván nem is találtunk meg mindent a kíváncsi és szorgos gyűjtés ellenére sem.)
