Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 754 szlovén közössége, a magyarokkal való ezeréves együttélés szellemében kijelentjük, hogy a történelmi magyar határok keretében akarunk testvériségben élni valamennyi itt élő néppel, azonban a wilsoni elvek alapján a mi szlovén népünk részére igazságos, általunk irányított rendszer biztosítását kérjük egyházi, oktatási, kulturális és közigazgatási téren.” Baša plébános a továbbiakban elmagyarázta, hogy „az általunk irányított rendszer”-en (samopravda) autonómiát kell érteni. Hangsúlyozta, hogy a különböző hatósági szervektől, „a főispántól, alispántól, a bíráktól, tisztviselőktől, tanítóktól, jegyzőktől” elvárják, hogy szlovénul szóljanak hozzájuk vagy írjanak nekik levelet. Követelték, hogy hozzanak létre „szlovén vármegyét”, amelynek testületeiben a szlovén képviselők szlovénul beszélhetnek. A javasolt szlovén megye keretében tervezték megtárgyalni a közösségre vonatkozó legfontosabb döntéseket, valamint a megye lenne a szlovén képviselet megtestesítője a kormány felé. A bagonyai plébános az említett határozat ismertetése után a többi, Mura menti szlovénok lakta település lakosságához fordult és arra ösztönözte őket, hogy fogjanak össze, és minden faluban határozattal nyilvánítsák ki egyetértésüket a bagonyai nyilatkozattal, majd azt küldjék el az illetékes minisztériumnak. 84 Obál 1918. december 2-án Muraszombatban részt vett egy a bagonyaihoz hasonló összejövetelen, ahol – bizonyára az előző nap hatására – még inkább konkretizálódott Muramegye85 létrehozásának a terve. Az ott elfogadott javaslatok lényegét, valamint az egyéb ajánlásokat az előző fejezetben már érintettük. A helyi és a megyei magyar nyelvű sajtó megpróbált a tervet illetően kedvező hangulatot teremteni. A Szombathelyen megjelenő Vasvármegye című napilap 1918. decem ber 8-ai számában közölte, hogy a magyar kormány „a népek önrendelkezési joga alapján áll”, mert a szlovén megye támogatásával segített az ország területi integritása megvédésében, valamint „meg kívánja adni a nemzetiségeknek a legteljesebb autonómiát még akkor is, ha azért ők maguk nem is jelentkeztek”.86 A bagonyai és a muraszombati „tervezet” között nem volt jelentős különbség, azonban mivel Bagonyán az „autonómia” szó erőteljesebben szerepelt, ami a többségi lakosság körében ingerlőbb lehetett, Obál Béla a Muramegye megnevezést javasolta Jászi miniszternek, aki – a belügyminiszter beleegyezésével – a kormány elé terjesztette annak jóváhagyását. A „szlovén” vármegye javaslata, pontosabban annak a híre, sok emberhez eljutott. A római katolikus papság is tájékoztatta arról a híveit, akik a vallásos Mura menti szlovén lakosság abszolút többségét képezték. A szlovén érzelmű papok, 84 Samoodločba narodov. Slovenci čüjte (A nemzetek önrendelkezése. Szlovénok, halljátok.). Novine, 1918. december 29. 1. 85 Ebben a formában szerepelt a korabeli szövegekben és helyenként a sajtóban. 86 Vend vármegye alakul. Vasvármegye, 1918. október 8. 2–3.
