Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 736 a vasutasokat viszont további szolgálatra kényszerítették. A Muraközben elfogott csendőröket Csáktornyára kísérték, s ott őrizet alatt tartották őket. A jelentésben arra is utaltak, hogy leginkább a magyar csendőrök ellen irányult a lakosság ellenszenve, amit a november elején zajló garázdálkodások megtorlásával hoztak összefüggésbe. 38 A Muraközt megszálló katonai alakulatok egyik csoportja, Jurišić százados vezetésével átkelt a Murán, és néhány napra – 1918. december 26-a és 1919. január 3-a között – megszállva tartotta Alsólendvát, Belatincot, Muraszombatot és több más környező települést is. Ezekről az alakulatokról a zalai alispán a törvényhatósági bizottságnak készített jelentésében azt közölte, hogy irreguláris csapatok voltak, s nagyrészt a Muraközben felfegyverzett egyénekből tevődtek össze. 39 Slavič szerint Jurišić csapatának a betörése, amelyben önkéntesek vettek részt egy csoport tengerésszel, a százados saját kezdeményezésére történt, amit nem egyeztettek a tágabb térség délszláv katonai vezetőivel. A Maribor (Marburg) katonai megszerzését irányító Rudolf Maister is (akit e kimagasló teljesítményéért azonnal őrnagyból jugoszláv tábornokká léptettek elő) azokban a napokban tervezte a Muravidék megszállását, azonban Jurišić akciója meglepte, és ezzel megakadályozta abban. Slavič azért is megkérdőjelezte a százados cselekedetének helyességét, mert az „nem tájékozódott a Stájerországért és a Muravidékért illetékes szlovén nemzeti tanácsnál”,40 s emiatt – szerinte – tudatlanságának és túlkapásának súlyos ára lett. 41 Miközben a Murától északra fekvő települések esetében a magyar karhatalmi alakulatok határozottan felléptek és elűzték Jurišić megszálló csapatát, a Muraközben erre nem került sor. Ivan Jerič fentebb idézett írásában azt feltételezte, hogy a magyar kormány felismerte a november elején történt zavargások megtorlásakor elkövetett atrocitások következményeit és megijedt az újabb beavatkozástól, mivel közeledett a békekonferencia. A novemberi események kétségtelenül beárnyékolták a muraközi viszonyokat, azonban Jerič véleménye mégsem tekinthető döntő oknak. A Muraközre vonatkozó magyar magatartás tényleges okát sokkal inkább Magyarország általánosan bizonytalan helyzetében, katonai szempontból reménytelen állapotában, valamint az emiatt keletkező, behatárolt mozgástérben kereshetjük. Magyarország közvetlenül a megszállást követően 38 MNL OL Miniszterelnöki iratok (a továbbiakban: K 26) 1919-XXXVII. 174. A Magyar VI. sz. csendőrkerületi parancsnokság jelentése a belügyminiszternek a Muraköz és a Muravidék karácsonyi megszállásáról, 1919. jan. 3. 39 MNL ZML IV.402.a. 3058/1919. A közgyűlést, amelyre az idézett alispáni jelentés készült, a politikai helyzet miatt nem tartották meg. 40 A tanulmányban található fordítások, amennyiben nem jelezzük másképpen, a szerző munkái. 41 Slavič, M.: Naše Prekmurje i. m. 38., 251–253.
