Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
GÖNCZ LÁSZLÓ 735 főparancsnoka Slavko Kvaternik ezredes volt. 35 A korabeli események egyik muravidéki résztvevője, Ivan Jerič, arra utalt, hogy Perlakon azokban a napokban a lakosság egy nagygyűlés keretében kinyilvánította elszakadási szándékát Magyarországtól, valamint egyesülését Jugoszláviával.36 Ez a nagygyűlés 1918. december 31-én volt, azonban már azt megelőzően is néhány településen sor került hasonló eseményre. A horvát (délszláv) hatalomátvétel tiszteletére szervezett központi muraközi nagygyűlésnek a december 27-ei csáktornyai népgyűlés tekinthető, amelyet a nagyszámú résztvevő miatt, akik a tájegység egész területéről érkeztek, a polgári iskola udvarán kellett megtartani. A rendezvény főszónoka Ivan Novak, a muraközi Horvát Nemzeti Tanács elnöke volt. A népgyűlést követően a nemzeti tanács vezetői arról döntöttek, hogy a tájegység nemzeti tanácsainak együttes, ünnepi közgyűlésére 1919. január 9-én kerül sor, és azt a napot nemzeti ünneppé nyilvánították. Azon a rendezvényen a horvát források szerint mintegy tízezren gyűltek össze. 37 A Muraköz megszállásával kapcsolatban a magyar VI. számú csendőrkerületi parancsnokság 1919. január 3-án jelentést küldött Székesfehérvárról a belügyminiszternek (amelyet január 9-én a miniszterelnök is megkapott). Ebben arról számoltak be, hogy a Muraközt és a Muravidéket megszálló csapatok „dalmát tengerészekből, horvátországi illetőségű volt közös hadseregbeli és honvéd katonákból, horvát illetőségű volt pécsi hadapródiskolai növendékekből, muraközi illetőségű, volt 20. gyalogezredbeli és 48. közös ezredbeli átpártolt katonákból és a megszállás pillanatában részünkről őrségen volt és fegyveresen azonnal átpártolt muraközi illetőségű katonákból” tevődtek össze (az adatokat a zalaegerszegi szárny parancsnokságtól beérkezett információk alapján összegezték). A megszállás irányát és ütemét illetően közölték, hogy az előnyomulás Varasdról indult 1918. december 24-én hajnalban, és mindenütt meglepetést okozott. Az őrsállomásokon legelőször az őrs laktanyákat szállták meg, ezért a csáktornyai, stridóvári, muraszerdahelyi, miksavári és dékányfalvi őrsök legénységét mind elfogták. Csak az alsódomborúi és perlaki őrs legénységének sikerült elmenekülnie. Az elfogott legénységet mindenütt súlyosan bántalmazták, és a laktanyákat szétdúlták. A jelentés szerint a megszálló csapatok az összes kincstári és magánvagyont, valamint egyéb értékeket elrabolták, a legénységről még a ruhát és a lábbelijét is leszedték. Minden volt magyar őrsön azonnal felállítottak egy-két csendőrből s több katonából álló horvát őrsöt. Arra is utaltak, hogy Csáktornyán a magyar feliratokat és a cégtáblákat mindenütt leverték s kicserélték horváttal, 35 Matija Slavič: Naše Prekmurje. (Zbrane razprave in članki). Ed. Vrbnjak Viktor. Murska Sobota 1999. 249. 36 Jerič, I.: Moji spomini i. m. 54. 37 Sedmak, J.: Medjimurci! Domorodci! i. m. 47–68.
