Századok – 2020

2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig

GÖNCZ LÁSZLÓ 735 főparancsnoka Slavko Kvaternik ezredes volt. 35 A korabeli események egyik muravidéki résztvevője, Ivan Jerič, arra utalt, hogy Perlakon azokban a napok­ban a lakosság egy nagygyűlés keretében kinyilvánította elszakadási szándékát Magyarországtól, valamint egyesülését Jugoszláviával.36 Ez a nagygyűlés 1918. december 31-én volt, azonban már azt megelőzően is néhány településen sor ke­rült hasonló eseményre. A horvát (délszláv) hatalomátvétel tiszteletére szervezett központi muraközi nagygyűlésnek a december 27-ei csáktornyai népgyűlés te­kinthető, amelyet a nagyszámú résztvevő miatt, akik a tájegység egész területéről érkeztek, a polgári iskola udvarán kellett megtartani. A rendezvény főszónoka Ivan Novak, a muraközi Horvát Nemzeti Tanács elnöke volt. A népgyűlést köve­tően a nemzeti tanács vezetői arról döntöttek, hogy a tájegység nemzeti tanácsai­nak együttes, ünnepi közgyűlésére 1919. január 9-én kerül sor, és azt a napot nemzeti ünneppé nyilvánították. Azon a rendezvényen a horvát források szerint mintegy tízezren gyűltek össze. 37 A Muraköz megszállásával kapcsolatban a magyar VI. számú csendőrkerületi parancsnokság 1919. január 3-án jelentést küldött Székesfehérvárról a belügy­miniszternek (amelyet január 9-én a miniszterelnök is megkapott). Ebben arról számoltak be, hogy a Muraközt és a Muravidéket megszálló csapatok „dalmát tengerészekből, horvátországi illetőségű volt közös hadseregbeli és honvéd kato­nákból, horvát illetőségű volt pécsi hadapródiskolai növendékekből, muraközi illetőségű, volt 20. gyalogezredbeli és 48. közös ezredbeli átpártolt katonákból és a megszállás pillanatában részünkről őrségen volt és fegyveresen azonnal átpár­tolt muraközi illetőségű katonákból” tevődtek össze (az adatokat a zalaegerszegi szárny parancsnokságtól beérkezett információk alapján összegezték). A megszál­lás irányát és ütemét illetően közölték, hogy az előnyomulás Varasdról indult 1918. december 24-én hajnalban, és mindenütt meglepetést okozott. Az őrs­állomásokon legelőször az őrs laktanyákat szállták meg, ezért a csáktornyai, stridóvári, muraszerdahelyi, miksavári és dékányfalvi őrsök legénységét mind elfogták. Csak az alsódomborúi és perlaki őrs legénységének sikerült elmenekül­nie. Az elfogott legénységet mindenütt súlyosan bántalmazták, és a laktanyákat szétdúlták. A jelentés szerint a megszálló csapatok az összes kincstári és magán­vagyont, valamint egyéb értékeket elrabolták, a legénységről még a ruhát és a lábbelijét is leszedték. Minden volt magyar őrsön azonnal felállítottak egy-két csendőrből s több katonából álló horvát őrsöt. Arra is utaltak, hogy Csáktornyán a magyar feliratokat és a cégtáblákat mindenütt leverték s kicserélték horváttal, 35 Matija Slavič: Naše Prekmurje. (Zbrane razprave in članki). Ed. Vrbnjak Viktor. Murska Sobota 1999. 249. 36 Jerič, I.: Moji spomini i. m. 54. 37 Sedmak, J.: Medjimurci! Domorodci! i. m. 47–68.

Next

/
Thumbnails
Contents