Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 734 nagyobb vagyonnal rendelkezők és az állami szervek képviselői ellen irányultak, a Muraközben nemzeti jellege volt, hiszen magyarok ellen követték el azokat, valamint konkrét magyarellenes megnyilvánulások is bőven akadtak (például letépték a magyar feliratokat vagy átfestették azokat, illetve magyarellenes szövegeket harsogtak). Zágrábnak – annak ellenére, hogy áldozatokat követelt a garázdálkodások megtorlása a Muraközben – politikai szempontból kapóra jött a durva magyar fellépés. A helyzet a következő hetekben rendkívül feszült volt. Zala megye alispánja 1918. december 17-én arról tájékoztatta a nemzetiségi minisztériumot, hogy a csáktornyai főszolgabíró horvátországi sajtóhírre alapozott üzenete szerint a horvátok önkéntes légiót szerveznek a Muraköz megszerzése érdekében. A toborzást a főszolgabíró szerint a „szokol szövetség”32 végezte. 33 A horvát betörésre utaló figyelmeztetések nem voltak alaptalanok, mert 1918. december 24-én a Muraköz mindkét járását jugoszláv csapatok szállták meg. A katonai cselekményre annak ellenére sor került, hogy a formálisan érvényben lévő demarkációs vonalat a Dráva képezte. A zalai alispán hivatalos beszámolója szerint a délszláv katonai alakulatok parancsnoka felszólította a csáktornyai járás irányításával megbízott Gyömörey István tiszteletbeli főszolgabírót, hogy a járás vezetését adja át neki. Gyömörey kényszerhelyzetben átadta a hatalmat, azonban Zala vármegye nevében tiltakozott a megszállás ellen. A megszálló katonaság lefoglalta az élelmiszerállományt, a csáktornyai állampénztárt, a főszolgabírói hivatal pénztárában lévő készpénzt és egy takarékpénztári betétkönyvet, valamint az ott talált iratokat. A perlaki járás megszállása is hasonlóan zajlott. Ott Zalán Gyula főszolgabíró december 30-án adta át végérvényesen a hatalmat az akkorra már Horvátországból megérkező civil tisztviselőknek.34 Matija Slavič szerint a Muraközt megszálló jugoszláv katonai alakulatban túlnyomórészt horvát nemzetiségűek voltak, valamint néhány szlovén önkéntes. A megszálló egységek 32 A szokol (szláv nyelveken jelentése: sólyom) egyesületek a szláv nemzeteknél a testnevelő tevékenységet felkaroló szervezetekként jöttek létre a 19. század közepétől, majd a század végére többnyire mozgalommá alakultak át, melyeknek – a testnevelés mellett – nemzeterősítő politikai és ideológiai programja is volt. Tagjai (többnyire fiatalok) általában a szabadságot és a fejlődést hangoztató közegből verbuválódtak (később túlnyomórészt baloldalinak számító körökből), míg a keresztény és népi érzelmű irányzatok – hasonló célból – ún. orel (jelentése: sas) egyesületeket alapítottak. A két világháború közötti időszakban a két különböző politikai-ideológiai közeghez tartozó szervezetek (mozgalmak) között erőteljes, gyakorta konfliktusokba torkolló rivalizálás zajlott. 33 MNL OL K 40 1918-XVI. 945. Kolbenschlag Béla zalai alispán jelentése a nemzetiségi minisztériumnak, 1918. dec. 17. 34 MNL ZML IV. 404b. 3058/ni.1919. 1. Kolbenschlag Béla alispán helyzetjelentése a megyei törvényhatósági bizottságnak, 1919. febr. 5.
