Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
ZEIDLER MIKLÓS 711 alapján. Megkért engem, hogy utolsó nap 2 órát szenteljek neki, hogy ebben segítségére legyek. Je n’y manquerai pas! [Nem fogom elmulasztani!] Néhány nap előtt megkértem Bethlen grófot, 162 hogy vezessen el a vagonla kókhoz. A vacsoránál láttam, hogy ez a látvány nagy benyomást tett rá. Annál is inkább, mert Fouchet megmutatott neki egy jelentést a bukaresti francia követtől,163 aki szintén a kisebbségek tarthatatlan helyzetéről beszél. Eisenmann állítása szerint [a] szerb kormány el van határozva a megszállott terület kiürítésére. 164 Csáky István köv. attaché 6-[d]ik jelentés a Daniélou-féle misszióról – Budapest, 1920. X. 21. Ma reggel Daniélou azzal fogadott, hogy neki pénteken165 el kell utaznia. Mikor ennek okai iránt érdeklődtem, azt mondta, hogy csak úgy tud a mi sorsunkon valamit segíteni, ha avant la rentrée de la chambre [a Kamarába – értsd: a Képviselőházba – való visszatérés előtt] új rapportját elkészítheti, és bizonyos személyekkel is beszélhet. Ezt Fouchet is megerősítette nekem, hozzátéve, hogy ezt az antant új démarche -a [közbelépése] is szükségessé teszi. A délelőtt folyamán a Viktoria [sic!] gőzmalomban166 és a Lang-féle [sic!] gépgyárban 167 voltunk. Azért választottam e kettőt, mert Budapest legnagyobb gyárai közé tartoznak, de nyersanyag híján nem bírnak dolgozni.168 A két igazgató169 hosszasan előadta 162 Bethlen István (1874–1946) politikus. Parlamenti képviselő, a párizsi békeküldöttség fődelegátusa (1920. jan.–márc.), a párizsi francia–magyar titkos tárgyalások résztvevője (1920. ápr.–máj.), majd az Országos Menekültügyi Tanács elnöke (1920–1921), később miniszterelnök (1921–1931). 163 Émile Daeschner (1863–1928) francia diplomata. A bukaresti követség vezetője (1920–1922). A jelentés szövegét nem ismerjük. 164 A jugoszláv megszálló csapatok csak 1921 augusztusában vonultak ki a békeszerződés által Magyarországnak ítélt dél-baranyai területről. 165 Daniélou valóban október 29-én, pénteken délelőtt hagyta el Magyarországot. 166 A Pesti Victoria Gőzmalom Rt. telephelye az Újpesti-rakparton volt. 167 A Láng Gépgyár üzemei a Váci út észak-pesti külső szakaszán álltak. 168 A dualizmus idején prosperáló vállalat egyike volt azoknak, amelyek nehezen tudtak megbirkózni a piacvesztésből fakadó nehézségekkel. 1925 végén egy hirtelen gabonaár-emelkedés hatalmas veszteséget okozott a cégnek, amely – miután részvényeinek árfolyama egy hét alatt a negyedére zuhant – nem is tudta fedezni adósságait. A csőd idején Bacher Emil vezérigazgatót (lásd 169. jegyz.) tőzsdei bűncselekmény gyanújával letartóztatták, s miután később hiába próbálta talpra állítani vállalatát, öngyilkos lett. Az első világháború idején nagy hadi megrendeléseket is teljesítő Láng Gépgyár 1918 után mozdonyjavítással, valamint gőzgépek, dízel- és gázmotorok és generátorok gyártásával igyekezett pótolni kieső bevételeit. 169 Bacher Emil (1854–1926) üzletember, gazdasági szakíró, a Pesti Victoria Gőzmalom Rt. tisztviselője, cégvezetője, majd elnök-vezérigazgatója és főrészvényese, 1919–1920-ban a Béke-előkészítő Bizottság gazdasági szakértője. Láng Gusztáv (1873–1960) gépészmérnök, üzletember, a Láng Gépgyár vezérigazgatója.
