Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
A DANIÉLOU-MISSZIÓ 710 nem megosztoznak a „sphère d’influence ”-on [befolyási övezeten]. Mielőtt D. el indult volna, Loucheur kérte őt, hogy rapportját úgy fogalmazza, hogy neki Magyarországon pénzügyi érdekei vannak.158 „ Vous lui deviendrez plus intéressants ” [Önök érdekesebbek lesznek a számára], mondotta, „si on vous rattache certains territoires industriels du Nord [ha északon visszakapnak bizonyos ipari területeket] . ” Így nem hiszem, hogy Loucheurnek érdeke volna ez ellen dolgozni, tekintve, hogy Csehországban nem neki, de a Schneider-csoportnak vannak nagyobb és speciálisabb érdekei. A Loucheur–Berthelot viszonyra még nem sikerült világot vetnem,159 de Fouchet megsúgta, hogy Daniélou est trés lié avec M. Berthelot [szorosan kötődik Berthelot úrhoz]. Így nem hiszem, hogy Berthelot túlságosan veszedelmessé válhatnék. D. szintén igen sürgeti a ratifikációt. A november 1-jei terminust, azt hiszem, sikerülni fog elkerülni, mert a három haut-commissaires [főmegbízott] 160 sürgönyzött, hogy tolják ki, és Fouchet nézete szerint, hacsak erre 2 napon belül válasz nem érkezik, akkor már technikai okokból lesz lehetetlen, hogy ezt követeljék. Megkérdtem Fouchet-t, hogy informálja D.-t helyesen a zsidókérdésről, amelyet, úgy vettem észre, igen kellemetlen beállításban hoztak tudomására, és a nyugatmagyarországi helyzetről. Ez meg is történt. Mivel több oldalról kaptam értesítést, hogy ha lehet, ne menjünk Nyugat-Magyarországra, azért sokat beszéltem neki a rossz utakról és a rövid időről, úgyhogy ő maga ajánlotta nekem, hogy ne menjünk oda, hisz úgysem értené a nyelvüket. Némi színlelt vonakodás után belementem. Vesnić Eisenmann161 útján kérette D.-t, hogy látogassa meg. Most D. nem akar Szegedre se menni, mert azt mondja, Vesnić rossz néven venné, hogy odáig elment, de Belgrádig nem folytatta [az (?)] utat. Ezt még meglátjuk, tekintve, hogy meglehetősen azt tesz[i], amit én neki szuggerálok. Pénteken el akar utazni, mert a egész rapportját újra kell csinálnia, mondotta, a Magyarországon szerzett tapasztalatok 158 Loucheur talán azokra az 1920 márciusában megindult francia–magyar titkos tárgyalásokra és az ott kilátásba helyezett magyarországi francia tőkebefektetésekre utalt. Vö. 86. jegyz. Az esetleges együttműködés gazdasági vonatkozásairól ugyan a Schneider-Creusot cég képviseletében Saint- Sauveur tárgyalt, a tárgyalások megindítását francia részről elsőként Loucheur szorgalmazta. 159 A párizsi magyar követ csaknem egy évvel későbbi magánlevelének tanúsága szerint a Berthelot fivéreknek és Loucheurnek a párizsi metró építésében volt közös érdekeltségük. Lásd Praznovszky Iván magánlevele Khuen-Héderváry Károly grófnak. Párizs, 1921. szept. 13. MNL OL K 66 8. cs. 1921–I–5–Párizs–17.078. sz. (56–59. p.) 160 Hivatalos diplomáciai kapcsolatok hiányában a francia, a brit és az olasz misszió vezetői – Maurice Fouchet, Thomas Beaumont Hohler (1871–1946) és Gaetano Caracciolo, Castagneto hercege (1879– 1923) – főmegbízotti címet viseltek, jóllehet Castagneto formálisan követi megbízatást kapott kormányától. 161 Louis Eisenmann (1869–1937) francia történész. Az első világháború idején a francia külügyminisztérium első számú Monarchia-szakértője, később a Sorbonne szláv történelem tanszékének vezetője.
