Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
ZEIDLER MIKLÓS 709 hogy bemutattam [neki (?)] a spai, 150 a belga konvenció 151 és a kisantant által okozott „fissure ”-öket. Beszélgetés keretében de Robiennek azt mondta, hogy ra r tifikálni fognak, bármit is találjon ő itten, azonban bizonyos tények leszögezésére a parlamentben, különösen a jövőre, de jelen tárgyalásaink megkönnyítésére is nagyon hasznosak lehetnek. Azt hiszem, itt van az igazság! Mindenesetre nagyobb vitára van kilátás, [mert (?)] eljön Margaine is, az osztrákok előadója,152 hogy szakszerűen felszólalhasson [a] magyar ügyekben. Daniélou mindenesetre a jövő embere. Érkezett egy távirat Párizsból,153 mely szerint a román misszió nem fog addig [jönni], míg nincs a Popescu-dolog rendezve. 154 Csáky István köv. attaché 5-[d]ik jelentés a Daniélou-féle misszióról – 1920. X. 20. D. ma a következőket adta elő. Megkérdeztem óvatosan, milyen viszony van Saint-Sauveur és Loucheur155 között. Erre azt válaszolta, hogy Franciaország külpolitikájá ra ma két nagy csoport igyekszik döntő befolyást gyakorolni, úgymint a Loucheuré és a Schneideré. Nézete szerint nekünk kölcsön stb. szempontjából a legjobb volna, ha a Briand-kombináció156 beütne, amely esetben Loucheur lenne [a] p. ügymi niszter.157 Ugyanis S.-Sauveur és Loucheurék nem harcolnak egymás ellen, ha -150 A belgiumi Spa városában 1920. július 5–16. között tartott brit–francia–német konferencián az egy évvel korábban aláírt német békeszerződés végrehajtásának egyes vitatott kérdései (szénszállítások, jóvátétel, lefegyverzés) voltak napirenden. A mindvégig feszült, olykor ellenséges hangulatú tárgyalások bebizonyították, hogy a vonatkozó rendelkezések betű szerinti végrehajtása kivihetetlen, s jelentősebb enyhítések nélkül nemcsak Németországnak, hanem a győztes hatalmaknak is károkat okoz. 151 Csáky feltehetőleg az 1920. szeptember 7-én aláírt francia–belga egyezményre utal, amely a feltételezett német veszélyre való tekintettel szorosabb együttműködést írt elő a két ország hadserege között. 152 Pontosabban: az osztrák békeszerződés ratifikációs tárgyalásának előadója a francia képviselőházban. Nincs nyoma annak, hogy Margaine valóban Magyarországra jött volna, 1921. június 7-én, a trianoni béke képviselőházi ratifikációs vitájában azonban bírálta a nemzetiségi viszonyoknak nem megfelelő határmegvonást. Erről másnap a magyarországi napilapok is beszámoltak. 153 A táviratot nem találtuk meg a külügyi iratok között. 154 Lásd 92. jegyz. A tettesek felelősségrevonása november elején megtörtént, de a diplomáciai misszió kiküldését a román kormány – részben új ürügyekkel – még 1920 végén is halogatta. Lásd Fouchet jelentései Leygues-nek. Bp.–Párizs, 1920. nov. 30. és dec. 11. DDFHBC III. 165., 171. számú dok. (223., 232–233.) 155 Louis Loucheur (1872–1931) nagyiparos, politikus. Parlamenti képviselő (1919–1931), a párizsi békekonferencián Clemenceau gazdasági főtanácsadója, különböző posztokon több kormánynak is tagja, de 1920 őszén nincs miniszteri tárcája. 156 Aristide Briand kormányalakítása. 157 Pénzügyminiszter. Briand 1921. január 16-án alakított ismét kormányt, amelyben Loucheur egy éven át a felszabadított területek minisztere volt.
