Századok – 2020

2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió

A DANIÉLOU-MISSZIÓ 708 4-[d]ik jelentés a Daniélou-féle misszióról – Budapest, 1920. X. 19. Ma reggel a Gyáriparosok Országos Szövetségénél voltunk. Dr. [Fenyő] 144 egy előadást tartott D.-nak arról, hogy mely környékek volnának okvetlenül szüksé­gesek a magyar ipar megmentése céljából. Utasításomra a keleti tótság és rutén­ség és a nyugati részek túlnyomóan magyar vidékeit jelölte meg. Daniélou kérte Fenyőt, hogy ezt írásban adja meg neki, mindenütt feltüntetve az etnográfiai vi­szonyokat. Feltűnt az is, hogy többször kérdezte, vajon nem volna-e a dolog meg­oldható a kérdéses területek széleskörű autonómiájával, amire én megjegyeztem, hogy ez egészen attól függ, hogy ez [az] autonómia hogyan működnék. Még min­dig ragaszkodik azon ideához, hogy [a] szomszédainkkal való ellentétek gazda­sági alapon megoldhatók volnának. Nagyon érdekelte a magyar–lengyel viszony és a magyar–francia viszony gazdasági alapjainak kifejtése. Tőlem is kérte, hogy a zsoldoshadseregre vonatkozó ellenérveimet írásban adjam meg neki. Pekár ál­lamtitkárnál145 és Haller miniszternél is voltunk. Tőlük a műkincsekre, a kisebb ­ségi jogokra vonatkozó sérelmeink leírását kérte. Utóbbiakra megjegyezte, hogy nehéz lesz ügyesen bevezetni, mikor az egész világ tele van azzal, hogy itt a zsidó kisebbségeket agyonverjük!146 Ma ismét szóba jött a kurzusváltozás Párizsban, 147 s ő ismét kijelentette, hogy szó sincs róla. Hisz Millerand-nak azelőtt, mint most, külpolitikai kérdésekben Berthelot, Paléologue és egy directeur politique [poli ­tikai igazgató] voltak a bizalmasai. Délután felküldtem hozzája dr. Dvorcsák 148 és dr. Christiánt.149 Este megkérdeztem, mi volt róluk a benyomása, azt felelte: qu’ils ne voulaient absolument faire partie de Tchéco-Slovaquie [hogy egyáltalán nem akarnak Cseh-Szlovákiához tartozni]. Azt mondja, hogy a fő baj az, hogy mind, amit mi akarunk, az romba döntené a traité t [szerződést – értsd: a trianoni békét], mert egy „fissure ” [hézag] maga után vonná a többit. Én azzal feleltem, 144 Fenyő Miksa (1877–1972) jogász, gazdasági szakember, író, politikus. 1917–1938 között a Gyáriparosok Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója. 145 Pekár Gyula (1867–1937) sportoló, író, politikus. Parlamenti képviselő, Friedrich István (1883– 1951) kormányának tárca nélküli minisztere (1919), majd vallás- és közoktatásügyi államtitkár (1919–1921). 146 A magyarországi zsidóellenes pogromokról és atrocitásokról szóló hírek 1919 végétől keringtek a világsajtóban – erős túlzásokkal, de nem alaptalanul – és már a párizsi magyar békedelegációnak is hitelességi problémákat okoztak. 147 Csáky a francia külpolitika magyarellenes fordulatára utal. Vö. 185. jegyz. 148 Viktor Dvorčak (Dvortsák/Dvorcsák Győző) (1878–1943) magyarbarát szlovák nemzetiségi poli­tikus. Magyarországi parlamenti képviselője (1920–1922), a Magyarországhoz tartozó autonóm Szlo­vákia külföldi szószólója. 149 Christián Géza (1883–?) ügyvéd, újságíró. Az 1920-as években magyar napilapok külföldi tudósí­tója, Dvorčak oldalán a magyarbarát szlovák propaganda szószólója.

Next

/
Thumbnails
Contents