Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
ZEIDLER MIKLÓS 705 kitörésén. 127 Azt mondja, hogy ezek után a védőügyvéd szerepe igen nehéz. Én átadtam neki az ide vonatkozó munkálatainkat,128 s remélem, sikerült neki olyan argumentumokat nyújtani, amelyekkel vetélytársát, Margaine-t sarokba szoríthatja.129 Általában azt hiszem, hogy ő ezt a missziót „ Sprungbrett ”-nek [ugródeszkának] akarja felhasználni. Ezt megerősíti azon kérése, hogy adassam le a párizsi sajtónak, hogy ő itt van és enquête -ezik [vizsgálódik]. Ő a ma gyar kérdést egy új megvilágításban szeretné beállítani, s így egyrészt a Briandféle eszmekörbe beilleszkedni, másrészt a spécialiste dans les affaires de Hongrie [Magyarországi ügyek szakértője] hírét megszerezni. Feltétlen jóindulattal van irántunk, a feleségének azt sürgönyözte: c’est un beau pays avec des gents char mants [szép ország elbűvölő emberekkel]. Ő mindenkihez egyformán intéz bi zonyos kérdéseket, tehát mindenesetre ezek érdeklik legjobban. Kérem a mi niszter úr Őexcellenciáját, a kormányzó urat , aki D.-t holnap fogadja, előké szíteni, hogy biztosan kérdezni fogja, vajon a commissions de délimitations -tól [határmegállapító bizottságoktól] sokat várunk-e, amire mindenki igent mondott. Azután ki kell emelni a rutén és cseh-szlovák részek fontosságát és azokat a pontokat, amelyekhez a ratifikációt is kötöttük (pü-i és katonai kérdés pü-i szempontból nézve). 130 Az ő szisztémája, hogy ellenőrzi, amit az egyik mond azáltal, amit ugyanarról a dologról egy másik állít. Meg fogja azt is valószínűleg kérdezni, hogy milyen formában várja Magyarország a francia concours-t [közreműködést]. A lettre d’envoi-ra is nagy súlyt kell helyezni. Azután, mi vel az éjjel azt mondta: „ne le dites pas aux affaires étrangères mais je porterai la question des nationalités de Transylvanie à la tribune” [ne szóljon a külügynek, de az erdélyi nemzetiségek kérdését is a (képviselő)ház elé viszem], jó volna ezt a kérdést is megpendíteni. Ismét hangsúlyozta gróf Apponyi előtt, hogy nincs 127 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nem bocsátott ki ilyen kiáltványt, de lapja, a Népszava, több olyan vezércikket is közölt, amely a bécsi és a budapesti kormány háborús „uszítását” bírálta: A történelem félhivatalos lehellete. Népszava, 1914. július 22. 1–2. A háború réme kísért.; Népszava, 1914. július 23. 1.; Ultimátumot küldtek Szerbiának. Népszava, 1914. július 24. 1–3.; Nem akarunk háborút. Népszava, 1914. július 25. 1–2. Ezt követően a szociáldemokraták tudomásul vették a hadiállapot beálltát, és a magyar katonai erőfeszítések támogatására szólították fel híveiket. 128 Csáky feltehetőleg a magyar békedelegáció által a békekonferenciához 1920. február 14-én benyújtott II. jegyzék 34. mellékletére utal, amely A magyarság felelőssége a háborúban címet viselte. Magyar fordítását közli: A magyar béketárgyalások. Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről Neuilly s/S.-ben 1920 januárius–március havában. I–III/B kötet. Bp. 1920–1921. I. 86–92. Vö. Stephen Csáky: The Responsibility of the Hungarian Nation in the War. London–New York–Bp. 1921. 129 Margaine a francia képviselőház külügyi bizottságának tagja és az osztrák békeszerződés parlamenti előadója volt (vö. 102. jegyz.), s Daniélou, aki kormányzati – s elsősorban külügyi – karrierre vágyott, többek között vele szemben bizonyíthatta rátermettségét. 130 Magyarország a jóvátétel és az egyéb háborús fizetési kötelezettségek csökkentését, valamint a katonai sorozás engedélyezését kívánta elérni, mert a hivatásos haderő fenntartása a magasabb fizetések miatt túlságosan megterhelte a költségvetést.
