Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
A DANIÉLOU-MISSZIÓ 706 „refroidissement ” [elhidegülés], aminek legjobb bizonyítéka az ő jövetele, mely Barthou,131 Millerand, Leygues stb. tudtával történt. Azt is meg fogja kérdez ni, vajon van-e kilátás a népben francia szimpátiákra . Én persze azt feleltem, hogy ez mindig is megvolt, de könnyítsék meg a kormány munkáját „par un acte manifeste de sympathie” [a rokonszenv egy látványos gesztusával] ők is. Igen ajánlottam erre Nyugat-Magyarországot és a cseh–rutén kérdést.132 Utóbbiban azon kérdésére, hogy hogyan kellene ehhez hozzáfogni, azt ajánlottam, hogy adjanak a cseheknek agit 133 arra, hogy velünk territorális kérdésekről tárgyalja nak. Ha ez olyan formában történnék, mondottam, hogy a cseh kormány ezt a nép előtt mint új helyzetet tudná beállítani, akkor a mai nehéz helyzetében nem hiszem, hogy előlünk elzárkóznék. Érdekesen adta elő a háború és békéről létező két ellentétes felfogást Franciaországban. Az egyik a Clemenceauféle, a másik a Briand-é. Utóbbi mint a balkáni expedíció134 értelmi szerzője azt hiszi, hogy a döntést ott és nem nyugaton kellett volna meghozni. Minket egy kíméletes békére szorítani, „et disloquer l’Allemagne ” [ és Németország feldarabolása] lett volna a végcél. Ausztria–Magyarországot meghagyták volna, sőt még Bajorországot is hozzácsatolták volna.135 Kérdezte tőlem, hogy gondolom-e, hogy ez sikerülhetett volna, ha a macedóniai frontot támadják főleg és aztán Pest és Bécs felé mennek, „pour prendre l’Allemagne de revers ” [hogy hátbatámadják Németországot]. Én erre a butaságra azt feleltem, hogy csak technikai nehézségeket látok, de a siker feltétlenül bekövetkezett volna. Tettem ezt azért, mert úgy hiszem, jó erősíteni a Briand-irányzatot, mely nem idegenkednék attól, hogy minket ismét összevarrjon. Feleletemnek láthatólag nagyon örült. Lloyd George-ra 136 igen haragusznak , azt mondja, úgy hazudik, hogy csak akkor hisznek neki, ha leírja.137 A miniszter úrról megkérdezte, hogy 131 Louis Barthou (1862–1934) francia politikus. Parlamenti képviselő (1887–1922), különböző posztokon több kormánynak is tagja, külügyminiszterként az 1934. október 9-ei marseille-i merénylet egyik áldozata. 132 A magyar kormány az 1920 tavaszi francia–magyar tárgyalások végén átadott memorandumában jelezte, hogy Kárpátalja visszacsatolását gazdasági okokból szükségesnek tartja, Nyugat-Magyarország hovatartozását pedig népszavazás útján kívánja véglegesen eldönteni. Lásd A magyar békeküldöttség naplója i. m. 215. 133 Biztatást, ösztönzést. 134 Briand 1914–1915-ben, majd 1916-ban is sürgette a Görögországból indítandó balkáni francia hadműveletek megkezdését – előbb Szerbia megsegítése, illetve Oroszország távoltartása céljával, utóbb egy újabb front megnyitása és a Verdunre nehezedő nyomás enyhítése reményében. 135 Francia körökben létezett olyan elképzelés, amely Németországot egy északi protestáns és egy déli (esetleg Ausztriával egyesítendő) katolikus államra bontotta volna. Vö. 120. jegyz. 136 David Lloyd George (1863–1945) brit politikus. Parlamenti képviselő, különböző posztokon több kormánynak is tagja, majd miniszterelnök (1916–1922), közben a párizsi békekonferencián a brit delegáció vezetője. 137 A francia politikusok már a békekonferencia idején többször szembekerültek Lloyd George-dzsal, aki helytelenítette az európai dominancia megszerzésére irányuló francia törekvéseket.
