Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
ZEIDLER MIKLÓS 681 még Paléologue-ékkal egyetértésben állapíttatott meg,15 ha kidolgozását teljesen rá is bízták. Hangsúlyozni kívánom, hogy D[aniélou] nagyon hiú ember és szereti, ha ünneplik. Azt hiszem, ebben nem lesz hiba, amennyire a hazai viszonyokat ismerem.” Praznovszky egyúttal felvetette, hogy érdemes volna Daniélou-t „egy vagy több francia–magyar vonatkozású közgazdasági vállalkozásba beválasztani, vagy őt másképpen érdekeltetni”. Ennek ugyanis nem csupán az lenne a hozadéka, hogy Daniélou „Magyarország ügyeit jobban a szívén viselné”, hanem rajta keresztül a francia belpolitika megkerülhetetlen személyisége, Aristide Briand és az ő bizalmi köre támogatását is el lehetne nyerni. 16 Néhány nappal később Praznovszky egy újabb magánlevélben – talán az erkölcsi aggályok elhárítása szándékával – már egészen kendőzetlenül írt arról, hogy Franciaországban „korrupt világ van”, ahol a befolyásos politikai tényezők megnyerésére leginkább személyes és anyagi lekötelezés ad módot. „Itt, ebben az országban csakis így lehet, tehát így kell dolgozni” – tette hozzá. Arról is beszámolt, hogy Daniélou október második felében utazik Budapestre, ahol a Praznovszky által összeállítandó programot fogja követni – „kivel beszéljen, mit nézzen meg etc.” –, miközben „kifelé (illetve nekem is, mert üzletről együtt sohasem beszélünk) úgy állítja be utazását, hogy a helyszínen tanulmányozza a békét”, s célja, hogy a „francia érdeket és az igazságot” szolgálja. 17 A kedvező fejleményeket azonban beárnyékolta, hogy éppen ezekben a napokban fontos személyi változás történt a Quai d’Orsay-n: a francia–magyar közeledést támogató Paléologue hivatalát az erősen németellenes (és közvetve magyarellenes) beállítottságú Philippe Berthelot vette át. Praznovszky értesülései arról szóltak ugyan, hogy Berthelot „teljesen akceptálta” elődje politikáját, de az aggodalom nem volt alaptalan. Berthelot azonban egyelőre nem támasztott nehézségeket, sőt helyeselte Daniélou misszióját, csupán arra intette őt, hogy „ne hagyja magát agyonünnepeléssel félrevezettetni”.18 Október folyamán Praznovszkyt már súlyosabb kétségek kezdték gyötörni, s erről két újabb magánlevélben és egy számjeltáviratban számolt be Csákynak. Második levelében 15 Az 1920 tavaszán zajló francia–magyar titkos tárgyalások olyan – váratlan – közeledést indítottak el, amely hosszabb távon a gazdasági és külpolitikai együttműködés lehetőségével kecsegtetett. A tárgyalásokban vezető szerepet játszott Maurice Paléologue, a francia külügyminisztérium főtitkára, valamint Csáky Imre. Vö. 86. jegyz. 16 Praznovszky Iván jelentése Csáky Imrének. Párizs, 1920. szept. 27. MNL OL K 64 2. cs. 1920–41– sz. n. (48–49. p.) Közli: Praznovszky Iván emlékezései i. m. 220. 17 Praznovszky Iván magánlevele Csáky Imrének. Párizs, 1920. szept. 30. MNL OL K 64 2. cs. 1920–41– sz. n. (40–42. p.) Közli: Praznovszky Iván emlékezései i. m. 223–224. (Kiemelések az eredeti szövegben.) 18 Praznovszky Iván magánlevele Csáky Imrének. Párizs, 1920. szept. 30. MNL OL K 64 2. cs. 1920–41– sz. n. (43. p.) Közli: Praznovszky Iván emlékezései i. m. 224.
