Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
A DANIÉLOU-MISSZIÓ 680 tanulmányozandó a politikai viszonyokat és a béke eredményét, mely esetben egy-két közgazdasági kérdésekkel foglalkozó úr is elkísérné. A többi azután már csak ügyesség dolga, és, azt hiszem, Budapesten játszva elintézhető, annál is inkább, mert a terrénum különben preparálva lesz.” 12 Praznovszky szeptember 20-án találkozott először Daniélou-val, hogy megismertesse őt a magyar kormány álláspontjával, s rávegye, hogy Magyarország iránt barátságos szellemben készítse el jelentését. (A békeszerződés megbuktatásában persze nem lehetett reménykedni, de abban igen, hogy a francia parlament esetleg kedvezőbb hangot üt meg Magyarországgal szemben, ami egyfelől iránymutató lehet majd a francia külpolitika számára, másfelől arra ösztönözheti a győzteseket, hogy a békeszerződés végrehajtásában bizonyos nagyvonalúságot, jó szándékot tanúsítsanak.) Az első megbeszélést továbbiak is követték, melyek során Praznovszky javaslatokat tett a jelentés tartalmára és a magyarországi tanulmányútra vonatkozóan. A megbeszélésekről szeptember 27-én többek között az alábbiakat jelentette Csáky Imre gróf külügyminiszternek: 13 „D[aniélou] egy pár szóval skiccírozta előttem rapport -ját [jelentését], mely nagyjából és egészéből már készen van, de változások még eszközölhetők rajta. Alapgondolata az, hogy kétféle magyar van: Attila (?!) és Szent István. A háború alatt Attila karaktere érvényesült a magyaroknál, reméljük, hogy most Szent Istvánokra kerül a sor, kikben a franciák bíznak és akikkel a francia–magyar rapprochement [közeledés] végrehajtható. Az »Attila-rész«-ben természetesen kritikát gyakorol viselkedésünk felett, ami elengedhetetlen, mondá, már csak a szövetségesek etc. miatt is, azonban az egésznek a tónusa engesztelékeny és a lettre d’envoi [kísérőlevél] alapján áll, a lettre d’envoi elveinek végrehajtását kívánja, ami szerény véleményem szerint jelenleg amúgy is a maximum, amit elérhetünk.14 Különben úgy vettem ki, hogy rapport -ja 12 Praznovszky Iván magánlevele Kánya Kálmánnak. Párizs, 1920. szept. 18. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) K 64 Külügyminisztérium, Politikai Osztály reservált iratai (1918–1944). (a továbbiakban: K 64) 2. cs. 1920–41–sz. n. (27–30. p.) Közli: A Monar chiától Trianonig egy magyar diplomata szemével. Praznovszky Iván emlékezései. Vál., bev. tan., jegyz. Zeidler Miklós. Bp. 2012. 218–219. 13 Praznovszky Iván jelentése Csáky Imrének. Párizs, 1920. szept. 27. MNL OL K 64 2. cs. 1920–41– sz. n. (48–49. p.) Közli: Praznovszky Iván emlékezései i. m. 220. 14 A békeszerződés végleges szövegéhez a békekonferencia többek között egy 1920. május 6-ai keltezésű kísérőlevelet is csatolt, amely átfogó magyarázatot adott arra, hogy miért nem fogadták el a magyar békedelegáció javaslatait. A levél ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy a majdani határkitűzés során tartandó helyszíni vizsgálatok alapján esetleg mód nyílhat a határvonal valamelyes kiigazítására. A levél szövegét a magyar kormány annyira fontosnak tartotta, hogy a trianoni békét becikkelyező törvény általános indokolásába is felvette „a békeszerződés hiteles magyarázatául”, ami viszont a győztes hatalmak tiltakozását váltotta ki. A levél hivatalos magyar fordítását lásd Az 1920. évi február hó 16-ára összehívott Nemzetgyűlés irományai I–XIII. Bp. 1920–1922. (a továbbiakban: NI 1920–1922.) VI. 329–334.
