Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ugrai János: Iskolai sikerek és társadalmi emelkedés. A sárospataki példa a 19. század első felében
ISKOLAI SIKEREK ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉS 68 mindössze három évig, Draskóczy Gábor pedig csupán egyetlen esztendeig volt hivatalban. Draskóczy ezt követően két évtizedig a zempléni Ond eklézsia papja volt. Az 1844-ben senior Somossi István 1850-ben került a gimnázium kötelékébe, és 1861. évi haláláig szolgált ott. Szintén hosszan, 1807-től kereken húsz éven át volt hivatalban Imre István. Pályája azonban dicstelenül fejeződött be: mivel diákjaitól jogtalanul szedett be büntetési pénzt, elbocsátották hivatalából. Ezt követően többször is esedezett valamilyen papi vagy tanítói állásért, de hiába: 18 évvel hivatalvesztése után, 1845-ben nyomorogva, a végső ínségtől szorítva kért alamizsnát az egyházkerülettől. Vélhetően ezt követően néhány hónappal halhatott meg. 49 Még egy személyről, Fantsik Istvánról (1811) tudjuk, hogy középiskola állandósított tanáraként szolgált: különböző névváltozatokban (Fancsi, Fancsy, Fancsik) ő bukkan fel 1817 és 1834 között a solti egyházmegyei Kunszentmiklós iskolájának professzoraként. 50 Azaz humaniorum professzorként is legfeljebb csak minden hatodik kinevezett személy került ki az egykori seniorok köréből, jóllehet úgy tűnik, ez a feladat még egy közepes papi szolgálattal összevetve sem számított versenyképes lehetőségnek. A sárospataki szelekciós mechanizmus feltűnő jellegzetessége továbbá, hogy miközben a kollégium szép számban bocsátotta ki országos hírűvé vált tanítványait, a seniorok közül mindössze Mokri Benjámin (1803) tudhatott magáénak némi tudós karriert az egyházkerület határain túl. Jénai és göttingai peregrinációja után 1805-ben a pápai református kollégiumban jutott katedrához. A természettan, egyetemes történelem és klasszika filológia profeszszori hivataláról azonban nyolc év után, betegeskedés miatt leköszönt és Pestre vonult vissza. Több tanulmánya jelent meg a Tudományos Gyűjteményben, s görög–magyar szótárt állított össze. Önálló művei közül talán a négy kötetes történeti életrajzi lexikonja emelkedik ki a leginkább. Mokri 1826. évi haláláig aktív részese volt a kibontakozó pesti szellemi életnek, s több külföldi tudós társaság is a tagjaként tisztelte. Az eddigiek mérlegét elkészítve azt láthatjuk, hogy a 68 seniornak épp a negyede, 17 fő ért el az egyház szellemi életében és igazgatási irányításában komoly vagy azt legalább megközelítő formális tisztséget. Informális véleményformáló vagy hangadó, művészi, tudományos, politikai színtéren vagy a közélet egyéb területén aktív, s esetleg később akadémikussá váló senior pedig egy sem 49 TREKL. B. XLIII. 17.673-677., B. LI. 21.859., B. LI. 22.194., B. LVII. 24.902., B.LXVIII. 30.938. 50 Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (a továbbiakban: TTREL.) I.8.d. Személyi adattár. Dunamellék. 140.
